Hogyan legyünk biokémikosok ... könnyen, gyorsan, amerikai módra

(könyvismertetés)

(Megjelent a Tétékás Nyúz 1996. február 28-i számában)

Hitvesem - úgy is mint harmadik, negyedik és ötödik gyermekem aggódó anyja - vonakodik beletörődni abba, hogy életszínvonalunk, mely a béka segedelmével közelíthető meg a leginkább (a nevezett zömök kétéltű jó rálátása miatt), bőven kielégíti azt a feltételt, amit matematikailag az

n > k

reláció fejez ki (ahol n a napok, k pedig a kolbászok száma). Nőm vonakodása nemcsak intenzív lottózásban nyer kifejezést, hanem abban is, hogy el-elmerül a községi könyvtárban a meggazdagodás receptje után kutatva. (megjegyzés) Legutóbbi beszerzése az

M. R. Kopmeyer: Hogyan gazdagodjunk meg ... könnyen, gyorsan, amerikai módra

című alkotás, melyet a kolofon szerint a Véber-klán által uralt FORTUNA Kiadó jelentetett meg Pintér Gábor és Gellért György mesterfordításában. (Kár, hogy nem hárman fordították, mert akkor mesterhármasról beszélhetnénk.)

Amint azt a hátlapszöveg elárulja, "A kötetet a lektornak felkért legjobb magyar közgazdászok ajánlják". Hogy kik ezek, az nem derül ki a kolofonból, mint ahogy az sem, hogy végül is eleget tettek-e a felkérésnek. Egyelőre nem volt időm utánajárni a dolognak, de - tekintve, hogy szakértői kormányunk van - nyilván a kormánykörökben lenne célszerű elkezdenem a nyomozást.

A könyvre visszakanyarodva bevallom, egyelőre nem sikerült meggazdagodnom belőle. (Ámbár lehet, hogy ez a szerep nem is rám - olvasóra - volt kiosztva, hanem a szerzőre és a kiadóra. Remélem, nekik sikerült - hála Istennek.) Örömmel jelentem viszont, hogy igen értékes és tömör leírásra leltem a műben az emberi test működési mechanizmusára és funkciójára vonatkozóan, ami nagy segítségére lehet mindazoknak a biokémia vagy biológia irányába szakosodott hallgatóknak, akik a sokéves tanulás miatt nem látják tisztán a fától az erdőt. Én ugyan csak tanszékem nevén keresztül - biciklis szóhasználattal élve: áttételesen - állok kapcsolatban a biológiával (ti. a Makk-kémiai, akarom mondani: a Magkémiai Tanszék munkatársa vagyok), de még én is sok érdekeset tanultam ebből a rövid eszmefuttatásból. Olyannyira, hogy közel állok az elhatározáshoz, hogy memorizáljam azt.

Mi, magkémikusok, igazán értékeljük a magvas gondolatokat!

Minthogy a könyvben nem találtam meg a szokásos "A könyv bármely részének reprodukálása..." kezdetű szózatot, vettem magamnak a bátorságot, és egyszerűen beszkenneltem a megfelelő részt. (Remélem, a Kiadó nem koppint az orromra, hiszen nyilvánvaló, hogy csak a mű népszerűsítése lebeg célként elõttem, s csak azért nem tűzdeltem tele szuperlatívuszokkal írásomat, nehogy bújtatott reklámnak tekintse a Nyúz szerkesztősége.)

Íme a részlet, melynek veretes nyelvezete eleven jele: eme eszme nem lehet kerge:

A 60 ezer billió sejt pillanatnyi működését túl komplikált 
lenne további részletességgel leírni. De azon olvasók számára, 
akik azt hiszik, hogy testük olyan valami, amit figyelmen kívül 
lehet hagyni, rosszul lehet kezelni vagy visszaélni vele, íme 
néhány tény a sejtműködésről, melyek hangsúlyozzák azt a 
teljességet, amelybe senki nem kontárkodhat bele.
Az energia, melyet 60 ezer billió sejtünk kíván az 
életfunkciók fenntartásához, egyfajta elektromosság, melyet 
testünk állít elő adenozin-trifoszfát szintetizálással. Ez 
komponenseire bomlik le, és így, a sejtműködéshez szükséges 
energiát aktiválja. Ezt a folyamatot dezoxiribonukleinsav 
irányítja és a tulajdonképpeni működés a ribonukleinsav. A 
sejtek közötti kapcsolatot a hormonok biztosítják. Íme a 
testfunkciók biokémiája - melyet talán nem találunk 
érdekesnek, kivéve, hogy hangsúlyozzuk a testünk csodálatos 
teljességét és a megkívánt gondoskodást. Ne bánjunk rosszul 
testünkkel, mint ahogy kalapáccsal sem javítjuk az óránkat. De 
testünk, csodálatos teljességével együtt, elsősorban agyunk 
szolgálatában áll.

Nos, a testfunkciók biokémiáját feltáró okfejtést, igenis, hangsúlyozottan érdekesnek tartom. Meg is fogadtam, hogy eddigi léha életfelfogásommal szakítva, ezentúl nem a karórámnak, hanem a szerencsémnek leszek a kovácsa, mert csak így tudom teljességgel csodás agyam szolgálatába állítani a sejtekhez szükséges tulajdonképpeni működést, a ribonukleinsavat.

Feltéve, hogy jól értettem a dolgot...

Nagy Sándor
nagys@para.chem.elte.hu


Vissza Nagy Sándor honlapjára.