Ha az egeret
az applet különböző részeire húzzuk, buborékos magyarázatok bukkannak elő. A Leírás dőlt betűs szöveghez kapcsolt linkjei a Virtual Laboratories fejezeteire vagy alfejezeteire mutatnak az illető fogalmak angol nyelvű magyarázatával. Az ilyen hivatkozások mind ugyanabban az ablakban nyílnak meg.
A Bertrand-féle húrkísérlet alapja a Bertrand-féle húrparadoxon (Bertrand's paradox). A kísérletben (random experiment) véletlenszerűen generálunk egy húrt egy körbe. A szimulációban a húr egyik végpontja a \((0, 1)\) pontban van rögzítve, a másik pedig egy \((X, Y)\) véletlen pont, mely feljegyzésre kerül az adattáblázatban. Úgyanígy feljegyzésre kerül a kör közepének és a véletlen húrnak a \(D\) távolsága, valamint az az \(A\) szög, melyet a kör középpontjából a húrra bocsátott merőleges szakasz bezár a vízszintessel. Az \(I\) valószínűségi változó (random variable) annak az eseménynek (event) az indikátora (indicator variable), hogy a húr hosszabb, mint a körbe írt egyenlőoldalú háromszög oldala. (Tehát \(I = 1\), ha hosszabb, és \(I = 0\), ha nem.) Az \(I\) súlyfüggvényét (probability density function) kék színben mutatja a grafikon, és a valószínűségek szerepelnek az eloszlás táblázatában is. Az \(I\) folyamatosan frissített empirikus súlyfüggvénye (empirical density function) pirossal látszik az eloszlási grafikonon, és az értékek az eloszlási táblázatba is bekerülnek. A legördülő menüből az alábbi modellek közül választhatunk:
Megjegyzés: A kimenetelek valószínűsége mindhárom modell esetében nyilvánvalóan szimmetrikus a vízszintes tengelyre, ezért a szimuláció csak a felső félkörre eső húrokat mutatja.
Háttérinformáció: Bertrand paradox, Bertrand's Problem, Geometriai valószínűség paradoxonai