Függvényrajzoló
A fenti appletkombináció értelmezni tudja a felhasználó által beírt képleteket,
és a megadott határok között kirajzolja a kapott függvényt, miközben automatikusan
kiválasztja az y tengely ábrázolási tartományát. A függvény képletét a parancssorba
kell beírni, majd Enterrel jelezni, hogy kész vagyunk, és a rajzolás elkezdődhet.
A függvényt a minta szerint, y= ... alakban kell felírni, tehát pl. a a következő
implicit megadás nem értelmezhető: y + x = 5. Az alapfüggvényeket – pl.
trigonometrikus, logaritmus és exponenciális – felismeri a program. Még
egy véletlenszám-generátora is van, a rand, mely 0 és 1 közötti egyenletes
eloszlású véletlen számokat rendel minden x értékhez. (Itt az x-et nem kell argumentumként
megadni.) A függvények argumentumát zárójelbe kell tenni, pl.: y=sin(x).
Közvetlenül a függvénymegadás parancssora alatt változtatni lehet az x független
változó legkisebb (xmin) és legnagyobb ábrázolandó értékét (xmax).
Az ábrázolt pontok számát a numpoints paraméter adja meg: minél több a
pont, annál simább a görbe, de annál tovább tart a megrajzolása, tehát a gépet
lelassíthatja a sok számítás. Az y értékek automatikus ábrázolása miatt pl. az
y=tan(x) alakban megadott tangens hatalmas értékeket is felvehet,
hiszen ±π/2-nél ±∞-hez tart. Az iménti példa arra is
emlékeztet, hogy a trigonometrikus függvényekhez a szöget radiánban kell megadni.
A parancssorba be lehet másolni részleteket a korábban már ábrázolt képletekből
(Ctrl+C, majd Ctrl+V), tehát nem kell annyit gépelni, mint gondolnánk.
Utolsó szerzői módosítás: 1997 június 17.
© Copyright 1997, Sergey
Kiselev and Tanya
Yanovsky-Kiselev
(Hungarian translation:
Sándor Nagy, 2011)
Vissza Nagy Sándor honlapjára.