![]() Harrisonia: Fizikai Flash-animációk magyarul |
The originals of the animations listed below were written by David M. Harrison, Dept. of Physics, Univ. of Toronto, harrison@physics.utoronto.ca. They are Copyright © 2002 - 2010 David M. Harrison. Hungarian version by Sándor Nagy, by kind permission of the Author. Az alábbi animációk eredetije David M. Harrison munkája (Dept. of Physics, Univ. of Toronto, harrison@physics.utoronto.ca). Copyright © 2002 - 2010 David M. Harrison. Magyarítás: Nagy Sándor (a szerző szíves engedélyével). |
Az animációk offlájn futtatásához szükséges ingyenes Flash-lejátszó (Flash Player projector) a következő
helyről tölthető le: http://www.adobe.com/support/flashplayer/downloads.html. |
|
Kategória | Cím | Flash (swf) |
Leírás |
---|---|---|---|
Bunimovich-féle stadion |
A Bunimovich-féle stadion, a dinamikus biliárd ![]() |
||
Káosz |
Logisztikus leképezés |
A logisztikus leképezés ![]() |
|
Káosz |
Lorenz-attraktor |
A Lorenz-attraktor ![]() |
|
Káosz |
Háromtest-kölcsönhatás gravitációra |
Alapértelmezés: 2 rögzített nap + 1 bolygó. A kezdeti feltételek
változtathatók, és maximum 4 független bolygó ábrázolható. A káoszelmélet
![]() ![]() |
|
Elmozdulás és úthossz |
Egyszerű animáció, mely az úthossz (skalár) és az elmozdulás (vektor) közötti kapcsolatot, ill. különbséget szemlélteti. | ||
Klasszikus mechanika |
Állandó gyorsulás |
Állandó gyorsulással mozgó test 1D-s (egydimenziós) kinematikája. Két szemléltetést látunk: (1) a helyzet- és sebességgörbék grafikus deriválását, valamint (2) a gyorsulás- és sebességgörbék grafikus integrálását. | |
Klasszikus mechanika |
Gyorsuló kocsi |
Egy mozgásban lévő gépkocsi egyenletesen gyorsul. A gyorsulás értéke szabályozható. | |
Klasszikus mechanika |
Ejtési kísérlet két golyóval |
Két golyót ejtünk le a földfelszín közelében. Az egyik
golyó vízszintes sebessége változtatható. Légellenállás nincs. Érdemes
összevetni a függőlegesen eső golyó mozgását egy egyszerű lineáris gyorsítóban
mozgó töltött részecskéével |
|
Klasszikus mechanika |
Galilei-féle relativitás |
Az animáció Galilei relativitási elvét ![]() |
|
Klasszikus mechanika |
Foucault-inga |
Egyszerű animáció, mely az Észzaki-sarkon lévő Foucault-ingát egy olyan tehetetlenségi rendszerben ábrázolja, mely (természetesen) nincs a (forgó) Földhöz rögzítve. Lásd a Relativitás kategóriában szereplő A Foucault-inga és a Mach-elv című animációt is. | |
Klasszikus mechanika |
Lövedékmozgás |
A lövedékmozgás kinematikáját jeleníti meg. | |
Klasszikus mechanika |
Golyóverseny |
Egy-egy golyó gurul két kis súrlódású pályán közel a Föld felszínéhez. A felhasználónak ki kell találnia, melyik ér előbb célba. A feladat sok kezdő fizikushallgatót próbára tett már! | |
Klasszikus mechanika |
Rugalmas és rugalmatlan ütközések légpárnás sínen. Az ütköző kocsik tömege korlátozottan változtatható. | ||
Klasszikus mechanika |
Newton-bölcső |
A rugalmas ütközéseket szemléltető Newton-bölcső egyszerű animációja. | |
Klasszikus mechanika |
A Hooke-törvény |
A rugóerőre vonatkozó Hooke-törvény egyszerű animációja. | |
Klasszikus mechanika |
Függőleges körmozgás |
Egy tömeg függőleges síkban kering. Az animáció a súlyerő és a tömeget megtartó zsineg feszültségét mutatja. | |
Klasszikus mechanika |
Ingaerők |
Az animáció egy inga esetében mutatja a súlyerőt, a zsineg feszültségét, valamint az eredő erőt. | |
Klasszikus mechanika |
Mozgás leírása nem inerciális rendszerben |
Egyenletes, egyenes vonalú mozgást végző test mozgáspályája egy egyenletesen forgó vonatkoztatási rendszerből nézve. ![]() |
|
Klasszikus mechanika |
Gördülő korong |
Egyszerű animáció, mely egy csúszásmentesen gördülő gorong segítségével imerteti meg a felhasználót a cikloissal, ill. annak három típusával. | |
Klasszikus mechanika |
Egyszerű animáció, mely a szögsebességvektor irányát a jobbmenetescsavar-szabállyal szemlélteti. | ||
Klasszikus mechanika |
Egyszerű animáció, mely a jobbkézszabályt szemlélteti egy forgó kocsikerékkel. | ||
Klasszikus mechanika |
Hogy esik talpra a macska? |
A mondás szerint a macska mindig a talpára esik. Az animáció elmagyarázza, hogyan képes erre a trükkre. | |
Klasszikus mechanika |
Forgó pörgettyű precessziója |
Egy precesszáló pörgettyű egyszerű animációja. | |
Klasszikus mechanika |
Csatolt harmonikus oszcillátorok |
Két egyszerű inga, melyeket rugó köt össze. Az egyik iga tömege változtatható. A matematikai kerekítési hibától, a képernyő felbontásától és az animáció 12 kocka per másodperces sebességétől eltekintve egzakt megoldásról van szó, nem közelítésről. | |
Elektromos erővonalak |
Az elektromos tér (vagy másképp: elektromos mező) megjelenítését szemlélteti erővonalak segítségével. | ||
Elektromosság & mágnesesség |
Berregő |
Egy egyszerű berregő működése, mely egy deszkából, egy tekercselt drótból, egy vasmagból, egy vaslemezcsíkból és egy telepből áll. | |
Elektromosság & mágnesesség |
Oszcilláló töltés elektromos erőtere |
Egy elektromos töltés egyszerű harmonikus rezgő mozgást végez. Az animáció a töltés erővonalainak viselkedését mutatja rezgés közben. | |
Elektromosság & mágnesesség |
Oszcilláló töltés elektromos és mágneses
tere |
Egy oszcilláló töltés által keltett távoli terek 3D-s animációja. | |
Elektromosság & mágnesesség |
Cirkuláris polarizáció |
Cirkulárisan polarizált fény előállítása lineárisan (síkban) polarizált fényből negyedhullámú lemez segítségével. | |
Elektromosság & mágnesesség |
Forgó töltés mozgása inhomogén mágneses
térben 1 |
Egy forgó töltött test inhomogén mágneses téren (mezőn) halad át. Az animáció kapcsolódik a Stern–Gerlach-kísérlethez is. | |
Elektromosság & mágnesesség |
Forgó töltés mozgása inhomogén mágneses
térben 2 |
Egy forgó töltött test 3 mágneses póluspár között halad át, melyek mindegyike inhomogén mágneses teret hoz létre. Ez az animáció is kapcsolódik a Stern–Gerlach-kísérlethez. | |
Golyóejtés a CN Towerről |
Egy golyót ejtünk le a CN Towerről ![]() ![]() ![]() |
||
Boyle-Mariotte-törvény dugattyúval |
Aprócska animáció, mely egy gázt sűrítő dugattyúval szemlélteti a nyomás és a térfogat fordított arányosságát az ideális gáz esetében, ha a hőmérséklet állandó. | ||
Vegyes |
Mérés mikrométerrel |
Egyszerű animáció, mely egy ceruza vastagságának mérésével szemlélteti a (külső) mikrométer használatát. Az eszköz fő részeit címkék jelölik. | |
Vegyes |
Mikrométer leolvasása |
A billentyűnyilak (← →) segítségével kényelmesen „tekerhető” a mikrométer mérődobja. Egy gombnyomással ellenőrizhetjük, hogy jól olvastuk-e le a méretet. | |
Vegyes |
Szinusz deriváltja |
Egyszerű animáció, mely azt illusztrálja, hogy a szinusz függvény deriváltja a koszinusz függvény. | |
Vegyes |
A kör területe mint határérték |
Annak illusztrációja, hogy a kör területe felfogható úgy, mint egybevágó központi háromszögek területösszegének határértéke, ha a háromszögek száma a végtelenhez tart. | |
Vegyes |
Integrálás |
Az integrál geometriai jelentésének illusztrációja általában és egy konkrét függvény esetében. | |
A magon való szóródást szemlélteti egy céltárgyról lepattanó csapágygolyók segítségével. A céltárgy lehet gömbölyű vagy szögletes. | |||
Nukleáris |
500 fantáziumatom bomlását szemlélteti.
A bomlások sztochasztikáját Monte Carlo-módszerrel szimulálja. Szépen
megjelenik az exponenciális bomlástörvény is. |
||
Nukleáris |
A mag által elősegített párképződés (egy nagyenergiájú foton elektron-pozitron párrá alakul a mag Coulomb-terében), majd az azt követő pozitronannihiláció szemléltetése. | ||
Nukleáris |
A nagyenergiájú fotonok három fő kölcsönhatási módját szemlélteti. | ||
Forgatható tükörről visszaverődő fénysugár |
Az animáció azt illusztrálja, hogy ha egy tűkröt elfordítunk, akkor a visszavert fénysugár irányváltozása kétszer akkora lesz. | ||
Optika |
Fényvisszaverődés és fénytörés |
A fényvisszaverődés (reflexió) és a fénytörés (refrakció) illusztrációja, beleértve a teljes visszaverődést. | |
A hidrogénatom gerjesztése fotonnal, ill. a gerjesztett atom fotonemissziója a Bohr-modell szerint. | |||
Kvantummechanika |
Cirkuláris állóhullámok |
▽ ❗ |
❗ Az eredeti animáció azt illusztrálta, milyen kapcsolat van az álló de Broglie-hullámként ábrázolt elektron és a Bohr-modell között. Sajnos, a teljes animáció csak weboldalba ágyazva volt működőképes, ám 5 segédanimációja működik, és letölthető. Ezek azt mutatják, hogy néz ki egy cirkuláris állóhullám, melynek hullámhossza azonos a kör kerületével, ill. 1/2, 1/3, 1/4 vagy 1/5 része annak. |
Kvantummechanika |
Az egyetlen protonból és egyetlen elektronból álló hidrogénatom megjelenítése. Egyik nézet az elektront részecske gyanánt mutatja, míg a másik valószínűségi sűrűség, mely az elektron térbeli előfordulását jellemzi. Agyunk nehezen egyezteti össze a kettőt. | ||
Kvantummechanika |
Kettősréskísérlet |
A híres "Feynman-féle kettősréskísérlet" elektronokra. Egyszerre csak egy elektront lövünk ki az elektronágyúból, és megfigyeljük, hogy a képernyő egyes helyeire milyen gyakorisággal csapódnak be az elektronok. | |
Kvantummechanika |
Stern–Gerlach-kísérlet |
Az interaktív szimulációban 1-3 Stern–Gerlach-szűrőt iktathatunk egy elektronnyaláb útjába, szabadon változtatva az egyes szűrők orientációját. | |
Idődilatáció |
▽ |
A prezentáció az idődilatációt abból a feltevésből vezeti le, hogy a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerben azonos. |
|
Relativitás |
Kontrakció & idődilatáció |
A prezentáció a hosszak Lorentz-kontrakcióját és az idődilatációt kapcsolja össze. | |
Relativitás |
A Lorentz-kontrakció láthatatlan |
Az animációsorozat azt mutatja meg, hogy a hosszúság relativisztikus kontrakciója láthatatlan. | |
Relativitás |
Az egyidejűség relativitása |
A prezentáció a hosszúság kontrakciójából "vezeti le" az egyidejűség viszonylagos voltát. | |
Relativitás |
Ikerparadoxon |
A klasszikus ikerparadoxon számos módon feloldható. Itt a relativisztikus Doppler-effektus adja a kulcsot. | |
Relativitás |
A Foucault-inga mint a Mach-elv illusztrációja. Az inga felfüggesztési pontja a Földhöz képest rögzített, mint ahogy rögzített a Földhöz képest az ingát megfigyelő személy nézőpontja is. A relatív mozgásokat szemléltető Föld-állócsillagok animáció nézőpontja(i) ettől eltér(nek). | ||
Lebegés |
2 közel azonos frekveciájú oszcillátor lebegésének illusztrálása. | ||
Hanghullámok |
Egy mozgó hullámforrás keltette hullámok hullámfrontjait mutatja be. Lehetőség van arra is, hogy a forrás sebességét nagyobbra vegyük a hullám terjedési sebességénél. | ||
Hanghullámok |
A klasszikusl Doppler-effektust mutatja be hanghullámok esetében. | ||
Hanghullámok |
Nyomás- és elmozduláshullám |
Az animáció rezgő levegőmolekulákat mutat. Mindegyik molekula jobbra taszítja szomszédját. Ezzel szokták illusztrálni, hogy amikor az elmozduláshullám a maximumánál tart, akkor van a nyomáshullám a minimumánál és viszont. | |
Hanghullámok |
Zenei hangolás |
▽ ❗ |
Rövid bevezetés a zene fizikájába és pszichofizikájába,
mely a hangolásra (temperálásra) helyezi a hangsúlyt, ami a zenei hangok
viszonyáról szól. ❗ Itt egy zip fájl fog letöltődni! Miután kicsomagoltad, tartsd az animáció .swf fájlja mellett az MP3 nevű mappát, mert különben nem minden hang fog megszólalni. |
2 vektor összege |
Egyszerű demonstráció, mely 2 vektor grafikus összeadását mutatja be. Az is látszik belőle, hogy a vektorösszeadás kommutatív. | ||
Vektorok |
3 vektor összege |
Egyszerű demonstráció, mely 3 vektor grafikus összeadását mutatja be. Az is látszik belőle, hogy a vektorösszeadás asszociatív. | |
Vektorok |
2 vektor különbsége |
A demonstráció azt mutatja meg, hogy 2 vektor grafikus különbsége ugyanaz, mintha a második ellentettjét adnánk az elsőhöz. | |
Vektorok |
Vektorkomponensek összege |
Két konkrét vektor összegzését mutatja a Descartes-koordináták összeadásával. | |
Vektorok |
Egységvektorok |
Egyszerű animáció az egységvektorokról, valamint két vektor összegzéséről a Descartes-koordináták és az i, j egységvektorok segítségével. | |
Vektorok |
Skaláris szorzat |
Egyszerű demonstráció, mely 2 vektor skalárszorzata és a vektorok által bezárt szög kapcsolatát mutatja. | |
Vektorok |
Vektoriális szorzat |
Egyszerű demonstráció, mely 2 vektor vektoriális szorzatának irányát mutatja. Az animáció aszorzatvektor hosszát is helyesen mutatja, de a magyarázatra nem térünk ki. | |
Mozgó hullámok |
Az időtag előjelének szerepét illusztrálja abból a szempontból, hogy egy szinuszhullám balról jobbra vagy jobbról balra halad-e. | ||
Hullámok |
Közegen áthaladó síkhullám |
A hullámhossz és a frekvencia viszonyát szemlélteti, miközben egy síkhullám olyan közegen halad át, mely lassítja a terjedését. A hullám merőlegesen lépi át a közeghatárokat. | |
Hullámok |
Refrakció (hullám törése) |
Egy síkhullám olyan közegen halad át, mely lassítja a terjedését. A hullám ferdén lépi át a közeghatárokat, ami törést okoz a terjedés irányában. Ez a refrakció jelensége. Speciálisan a fény esetében fénytörés néven hivatkozunk ugyanerre a dologra. |
Harrisonia
Copyright © Nagy Sándor m & m 2011-2021 Vissza Nagy Sándor m&m honlapjára. |