Jó, ha tudod, hogy időközben a szerzők elkészítették a szimulációk HTML5 változatát, melyek eleve JavaScriptet használnak. Ha tudsz angolul, a Physlet® Physics 3E című oldalról érheted el őket.
A Physlet® Physics 2E hét részre oszlik, összesen 39 fejezettel, melyek számozása folyamatosan megy végig a köteteken. (Az első 1-13. fejezet a Mechanikában, az utolsó 32-39. pedig az Optikában van.)
Alább, az Optika c. részen belüli kibontás (melyet kihalványítottam) csak a szerkezetet kívánja mutatni, főleg az elnevezések miatt. Amelyik rész címén nincs link, ahhoz még nem fogtam hozzá (és már nem is fogok). Amelyiken van, az a megfelelő rész tartalomjegyzékére kerül egyenesen. Aki szeret az ajtón keresztül bemenni egy házba, annak a nyitó oldal használatát javaslom, a teljes tartalomjegyzékkel.
A szerzők kérésére csak a már lefordított animációs oldalakat tettem fel folyamatosan, viszont a tartalomjegyzék a majdani teljes anyagra vonatkozik, ezért a linkek többsége nem létező helyre mutat. Javaslom, figyelj erre a kis trikolorra: . Ezzel jelölöm ugyanis az összes olyan tartalomjegyzéklinket, amely mögött biztosan van magyarított oldal.
Az animációs oldalakat három fő típusba sorolták a szerzők. Az eredeti angol elnevezések a következők: illustrations, explorations és problems. Ezeket így magyarítottam:
Illusztrációk (I). Ezek az oldalak a szűkebb témakör – ami egy-egy fejezet jelent a 39 közül – áttekintését, ill. szemléltetését szolgálják. Itt a szerzők irányító szerepe dominál, de a diák is kipróbálhat dolgokat.
Explorációk (E). Az angol exploration jelentése kb.a magyar feltárás-kutatás-felderítés hármaséval egyezik. Én ebbe beleértem azt a jelentésárnyalatot is, amely az ún. explorációs játék sajátja. Aki nem tudja mi ez, keressen rá a Google-lel (én is úgy akadtam rá). Itt csak a Wikipédia Játék címszavára utalok, melyben ez a mondat szerepel:
[A játék] Célja az exploráció, a kísérletezés és a felfedezés és ezáltal ismeretek és képességek megszerzése.
Ahhoz a pedagógiai módszerhez kötődik, amelyet felfedeztető tanításnak hívnak magyarul.
Példák (P). Jó lett volna megtartani az angol problems alaki megfelelőjét, a problémákat, de sajnos a jelentések divergenciája miatt ez éppen a fizika területén nagyon zavaró lett volna. A magyarban erről olyan súlyú dolgok ugranának be elsőre, mint mondjuk a háromtest-probléma, holott az adott esetben tudáspróbáról, tesztről, vagyis afféle iskolai feladatokról van szó. Tehát a címet igazából úgy kell érteni, hogy Példák, feladatok.
A szerzők következetesen animációnak nevezik az appletjeiket, ezért én is követem a példájukat, bár az Optika részben kevés az olyan applet, amelyik valóban mozogna. Szívesebben hívnám őket interaktív szimulációnak, mert igazából azok.