Instrukciók
Az RLC áramkör (mely egy R ellenállást, egy L indukciót és egy C kapacitást tartalmaz), csillapított elektromágneses rezgést végez az ellenállás miatt (soros rezgőkör). Az energiaveszteséget szinuszos feszültségforrással
U(t) = U0 sin ωt
kompenzálhatjuk, fenntartva a rezgés amplitúdóját. Az ilyen rezgést gerjesztett rezgésnek vagy kényszerrezgésnek nevezik. Az áramkörben folyó áramerősség ugyanazzal az ω körfrekvenciával váltakozik, mint az alkalmazott feszültség, de φ fáziseltolódással:
I(t) = I0 sin (ωt − φ)
Az egyes áramköri elemeken mérhető feszültségesések közt fáziseltolódás van. Ezt figyelembe kell venni a feszültségek összegzésekor és az impedancia kiszámításánál. Ezért van az, hogy nem elég egyszerűen összeadogatni az ellenállást, valamint az induktív és a kapacitív impedanciát annak ellenére, hogy az elemek sorba vannak kapcsolva (l. a kapcsolási rajzot).
A program szimulálja az UR(t), UL(t), UC(t) feszültségeséseket a megfelelő áramköri elemeken, és összeveti ezeket az alkalmazott U(t) feszültséggel és az I(t) áramerősséggel. A föl-le mozgó rövid vízszintes szakaszok az egyes hullámok közepén a feszültségek és az áramerősség pillanatnyi értékét mutatják.
Az áramköri paramétereket (R, L, C) és az alkalmazott feszültség frekvenciáját (f) csúszkával lehet változtatni. A rezonancia eléréséhez vagy az alkalmazott feszültség f frekvenciáját igazítjuk az áramkör természetes frekvenciájához, vagy fordítva (az L és a C megváltoztatásával).
Rezonancia esetén az áramerősség amplitúdója maximumot ér el (l. a rezonanciagörbét). Ilyenkor az I áramerősség fázisban van az U alkalmazott feszültséggel, és a kapacitív impedancia megegyezik az induktívval.
|