Dagály & apály

Az árapály jelenséget a Hold okozza, mely 27,3 nap alatt (tehát ~havonta egyszer) kerüli meg a Földet. ✔
A tömegvonzás miatt eközben mindig egy „dagályhegy” (kék) formálódik az óceánok Hold felőli részén, mert itt a Hold vonzása valamivel erősebb, mint középen. A Föld túloldalán kialakuló másik dagályhegyet a Föld-Hold rendszer forgásával kapcsolatos centrifugális erő okozza.

Legalábbis így szól a szokásos magyarázat, mely egész ésszerűnek hat, csak nem igaz. Sajnos, az igazi „magyarázat” – a fizikai számítás – nem ennyire frappáns, de a lényege az, hogy a centrifugális erőnek semmi köze az egészhez, csak a gravitációnak. Közelebbről annak, ahogy a Hold gravitációs potenciáljának meredeksége (gradiense) változik a világóceánban a Holdtól mért távolság függvényében. Ezzel kapcsolatosak az ún. árapály erők, amelyek a Föld-Hold tengely mentén más-más irányba hatnak úgy, ahogy ez a Wikipediából vett ábra mutatja:

árapály

Akit a téma érdekel, és tud angolul, az nézze meg ezt azoldalt, mely a jelenséggel kapcsolatos hiedelmekről szól.

1. Forgás a közös tömegközéppont körül (súlyzómodell)


2. A Föld forgása a Föld-Hold rendszeren belül


Próbáld megmérni az apály és a dagály közt eltelt időt. Az óra napban méri az idő futását.
Az „igazi” zöld Földön a piros pötty egy megfigyelőt jelképez, aki maga is körbejár a Földdel. Eközben 24 óránként kétszer hagyja le a dagályhegyet. Alaphelyzetben a megfigyelő éppen a dagályhegy csúcsa alatt van. A Lépés gombokkal egy napot tudunk mozogni az időben egyszerre előre vagy hátra.


Inneres Planetensystem Konjunktion, Elongation und andere Aspekte
Kopernikus, helio- und geozentrisches Weltbild
Marsschleifen
Gezeiten - Tides
Mondbahn um Sonne und Erde
Schubse die Erde auf Kreisbahn
Kreisbahn und Fluchtbahn energetisch
Kreisbahn und Fluchtbahn Ort-Zeit
Planet im gebundenen und freien Zustand
Newtons Berg
Schuss um die Erde
Auf dem Planetoiden des Kleinen Prinzen
Hohmann- Bahn Erde-Jupiter

Einfache Dreikörperbahnen
Planetenbahnen numerisch
Bahnen bei kleinerem Massenverhältnis- Mitbewegung

Physlet Menu bei MM-Physik

 

Davidson College Physlet Archive
Physlet by  W. Christian
Javascript by P.Krahmer
23. Oktober 2002

JAVA
Kreisbahnen
bei MM-Physik



Vissza a magyar tartalomjegyzékhez, ill. Nagy Sándor honlapjára!