Galilei-féle (földi, színházi) távcső

Sajnos, az alábbi applet csak Java 6-tal vagy korábbival működik, Java 7-tel már nem!

ε0= ° (-10° – +10°) N = fobj / foku = 3 / 0,5 = 6   ε = °

A távoli objektum által kibocsátott párhuzamos fénynyaláb az objektív (egy nagy fókusztávolságú gyűjtőlencse) fókuszsíkjában ponttá egyesül. A bemutatott esetben a fókuszsík 3 dm-rel jobbra van a lencsétől ( fobj = 3 dm). Ha az objektívre kattintunk, láthatóvá válik a fókuszpontja.
Az okulár egy rövidebb fókusztávolságú szórólencse. (Az adott esetben foku = 0,5 dm.) Azért hívják így (oculus = szem), mert ezen a lencsén keresztül nézzük az objektív által alkotott képet. Helyes beállítás esetében az okulárból ismét párhuzamosított fénysugaraknak kell a szemünkbe érkezniük, ezért a két lencse fókuszpontjának (mindkét esetben a jobb oldalinak) egybe kell esnie. (Ezt könnyen ellenőrizheted, ha felváltva a lencsékre kattintasz.) Végtelenre fókuszált szemlencsénk a szem ideghártyáján (a retinán) egyesíti ismét a párhuzamos sugarakat, amit az objektum képeként érzékelünk. (Az appletet megjelenítheted szemlencsével vagy szemlencse nélkül.)
Egy távcső N (szög)nagyítása alatt a következő arányt értjük:

N = az objektum látószöge (távcsővel) / az objektum látószöge (szabad szemmel).

Mivel fobj / foku  = tg ε / tg ε0, kis szögek esetén:

N = ε / ε0fobj / foku

Ellenőrizzük ezt az adott esetben. Változtasd meg ε0 értékét, majd kattins ide. A programm máris kiszámolta ε értékét. A szögeket magad is ellenőrizheted szögmérő segítségével.

A csillagászati távcső fordított állású képet mutat. Vajon mi a helyzet Galilei távcsövével? Hová jutnak a fénysugarak, ha az objektum az optikai tengelyt jelző sárga vízszintes fölött van?
Kattints a nyalábra, majd ragadd meg a zöld pontot, mely a nyaláb dőlését változtatja.
Mozgasd a nyalábot föl-le, és látni fogod, hogy az okulár utáni párhuzamos nyaláb épp arra mozog!
Ez a földi/tengeri megfigyelésekhez sokkal jobb, mert a tárgyak nem állnak a fejük tetejére.

Galilei fobj = 80 cm és foku = 10 cm fókusztávolságú lencséket használt, tehát mindössze 8-szoros nagyítást, mégis felfedezte a Jupiter nagyobb holdjait, továbbá a napfoltokat és a Hold hegységeit. Az első teleszkópokat holland optikusok készítették, akik termékeiket jó áron tudták eladni a hajósoknak. Az eredet megmagyarázza, mért hívják néha hollandi távcsőnek is ezt a fajtát.

Physlet Menu bei MM-Physik

Davidson College Physlet Archive
OpticsApplet by  Wolfgang Christian
Javascript und Text von P. Krahmer
02. April 2006


JAVA

OPTIK



Vissza a magyar tartalomjegyzékhez, ill. Nagy Sándor honlapjára!