Fotoeffektus

Egy nagy energiájú foton és egy erősen kötött héjelektron (pl. K) rugalmatlan kölcsönhatásáról van szó, melyben a foton megsemmisül (nem úgy, mint a Compton-szóródásnál), miközben kitépi a kötésből az elektront. A fotonenergia egy részét az elektron kötési energiája emészti fel, míg a maradék az elektron kinetikus energiájaként marad meg. Egy pici energia a kötés által megrántott atomnak is jut: épp annyi, amennyi az impulzusmegmaradáshoz kell. Fontos megjegyezni, hogy az animáció messze eltúlozza a mag által kapott kinetikus energiát az elektronhoz képest azért, hogy a mag (csekély de nélkülözhetetlen) részvétele világos legyen. Gondoljunk arra, hogy egy kamion (mag) számára átadható kinetikus energia nemcsak attól függ, hogy milyen "erős" az a vontató (foton), melyhez a vontatóhurkot (elektron) akasztjuk, hanem attól is, hogy milyen erős a vontatókötél (az elektron kötési energiája). Egy cérna elszakad, mielőtt a kamion megmoccanna. Egy erősebb kenderkötél is elszakad ugyan, de előtte ránt egy kicsit a kamionon. Ezzel a hasonlattal érzékelhető az, hogy mért fontos a nagy rendszám és a K elektronok részvétele a fotoeffektusban, ti. a nagyobb protonszámmal nagyobb Coulomb-erő jár, és a K héjon lévő elektronok kötési energiája a legnagyobb bármely atom esetében.