Zelman Ferenc: BRINGA SULI

(könyvismertetés)

(Megjelent a Tétékás Nyúz 1997. május 14-i számában)

Kónya Dénes harmadéves vegyészhallgató hívta fel a figyelmemet a BRINGA SULI című alapműre (írta és szerkesztette: Zelman Ferenc; készült az M+R gondozásában 1994-ben; támogatók: Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Fővárosi Közlekedésbiztonsági Társaság, Fővárosi Balesetmegelőzési Bizottság, SZINT Kft, MERIDIÁN Kft, NELLA Kerékpárüzlet, WARION Kft, SETEKER, H-KOMPEX Kft, AVEX Kft, VELVÁRT, PAP kerékpár, MIXON Kft).

Az alkotó - hála széles körű támogatottságának, kemény eltökéltségének és a félkemény borítónak - 21 számozott és három számozatlan oldalba sűrített mindent, amit a kerékpározásról tudott, sőt többet. Minthogy nem volna szerencsés, ha a könyvismertetés hosszabbra nyúlna a méltatott műnél, néhány idézetre s a hozzájuk fűzött kommentárokra fogok szorítkozni:

Idézet: Hajtsuk a pedálokat köralakban, ne csak le- és fel irányban, sőt felfelé is húzhatjuk, ha kötött a pedál és a lábfej kapcsolata.

Kommentár: Célszerű tehát a biciklizést mindjárt az elején biciklin gyakorolni, nem pedig - teszem azt - a nagyi pedálos varrógépén. Ha mégis az utóbbi mellett döntenénk, úgy pertlizzük lábfejünket a pedálrácshoz. Így felfelé is húzhatunk, s ráadásul kisebb a veszélye annak is, hogy cikcakkvarrás közben kisodródunk a kanyarból.

Idézet: Nagyon fontos, hogy minden esetben mérjünk fékutat!
Ez úgy történik, hogy taposást számolok - mondjuk ötvenet, ráfékezek, majd fékutat mérek méterrel.

Kommentár: Az idézetből két dolog is kiviláglik: (1) az alkotó elkötelezett híve a metrikus (ill. SI) mértékrendszernek, szemben a kerékpárosok körében divatos angolszász (tehát még csak nem is cgs) rendszerrel; (2) ha jön a vonat, a magára adó biciklista nem csak úgy belefékez a vakvilágba, hanem - minden esetben! - mondjuk ötvenet tapos, s csak ezután fékez rá, majd a fékutat méterrel mérve fejezi be a manővert, elvégezve ezáltal a helyszínelés egyik igen fontos lépését is.

Idézet: Bizonyított tény, hogy a kerékpár nyolcszor veszélyesebb jármű, mint az autó! Legveszélyesebb esetek a teherautók és kamionokkal való találkozás.
Léghuzat effektus: ha a kerékpározó mellett nagyobb sebességgel halad el egy nagyobb teherautó vagy kamion, magas hátfalai mögött léghuzat keletkezik és a kerekek alá ránthatja annak vezetőjét.

Kommentár: A leírtakat csak megerősíteni tudom. Nem egy engem előző kamion sofőrjét rántotta már ki a léghuzat fülkéjéből egyenest a kerekeim alá vagy jobb esetben a saját kocsija mögé, hogy az út hátralévő részét kocsikísérőként tegye meg (természetesen alacsonyabb besorolás szerinti bérezéssel). Talán ez is szerepet játszik abban az alkotó által említett statisztikai tényben, hogy kilenc bicikli-kamion konfliktus közül nyolcban a kamion húzza a rövidebbet.

Idézet: Frekventált forgalmi helyzetben többszöri megállási kényszerben a járművekből kiáramló szennyező anyagok mérgező hatással vannak a kerékpárosra.

Kommentár: Jómagam biciklistaként többször szenvedtem már megállási kényszert frekventált forgalmi helyzetben, olykor szivárgó szippantós autó fartőszomszédságában is, és tény, hogy mindig igen mérges voltam ilyenkor.

Idézet: A közlekedési táblák megismerésekor vegyük közéjük a természetet, annak legszebb tájait bringával játékosan versenyezve társaiddal.

Kommentár: Ó dicső természet, mely nyelv merne versenyezni véled! (Akár csak bringával, játékosan is!)

Idézet: Svájcban már 1901-ben is szó esett a kerékpárutakról, mégsem ott a leghosszabb.

Kommentár: A tényeket nincs értelme tagadni. Viszont ha nem is a leghosszabb, kétségtelen, hogy domborulataiból ítélve a legjátékosabb.

Akad a műben még számos idézésre méltó alkotói gondolat, de a többit fedezze fel magának a nyájas olvasó.

Nagy Sándor
nagys@szerves.chem.elte.hu



Vissza Nagy Sándor honlapjára.