Nagy Sándor: Magkémia

Kötelező előadás a kémia alapszakon. Tantárgykód: kv1c1mg1.
Tantárgyfelelős: Homonnay Zoltán. Az oldal utolsó frissítése: 121211.

A 2012.12.–2013.01. időszak vizsgáiról

Javaslom, hogy a hideghez öltözzetek, ne a vizsgához, ahogy máskor. Jobb, ha a nagykabátot sem adjátok le a ruhatárban. A Magkémián általában hidegebb van, mint az épület többi részében, és nem szeretném, ha valaki emiatt megfázna.

Pontosak legyetek, mert 9-kor már elkezdem az eligazítást/beugró ZH-k kiadását/ellenőrzését a 014-es földszinti hajóorrban, és nem érek rá kiszaladozni a Magkémia zárt folyosójára, hogy beengedjem a későn jövőket.

Aki nem ér oda 9-ig, az várakozzon a folyosó ajtajánál és ne csöngessen feleslegesen! Miután a pontosan érkezőket „kiszolgáltam” – azaz ellenőriztem, hogy „vizsgaképesek-e”, kihúzták a tételeiket, és leültettem őket valahová, hogy fel tudjanak készülni –, úgyis kinézek, hogy jött-e még valaki.

Ha valaki ekkor ott van az ajtóban, azt még ugyanúgy kiszolgálom, csak nem magyarázok annyit, de harmadik turnus nem lesz. Úgy veszem, hogy aki aznap tényleg vizsgázni akart, az megjött, és hálával fogok gondolni azokra, akik nem jöttek el, mert hamarabb megszabadulhatok a hidegtől.

Figyelem! Akik 2013. január 2-ra jelentkeztek, azok nem tudnak bejönni az épületbe a téli zárva tartás miatt. Ők azon a helyen várakozzanak, ameddig beengedik őket. Ez valószínűleg a bejárati zsilipet jelenti majd. Értük is kinézek 9-kor, és amikor a többiek megkapták a tételeket. Ha 9-kor senki sincs ott, már indulok is haza. Erre az alkalomra különösen melegen öltözzetek fel (egy fülvédő sem árt az esetleges farkasordítás miatt :).

A vizsgáról általában

A vizsgák egy nagyon primitív villámteszttel kezdődnek: a 16 elemi kérdés (Villamteszt.pdf) közül kettőt húz mindenki. A kérdéseket tartalmazó lapból minden vizsgázó hozzon magával egy szűz példányt a villámteszthez.

Célszerű, bár nem kötelező egy szűz példányt elhozni a tételjegyzékből is (Tetelek_Tematika.pdf 121206). A kihúzott tételt ugyanis ki lehet ollózni a helyszínen, és használni lehet emlékeztetőnek a felkészülés közben. Aki nem hoz tételsort, az csak a tétel rövid címére támaszkodhat a felkészülés során. (Az utóbbi így néz ki: Tetelek_Tematika_kurta.pdf 121206. Ilyent bárkinek adok a helyszínen, de a teljes dokumentumból nem.)

• A villámteszt esetében nincs gondolkodási idő: elvárom, hogy a 16 kérdésre kapásból tudjon válaszolni mindenki, tehát otthon kell átgondolni a válaszokat.
• Aki átment a villámteszten, az alapértelmezésben húz egy tételt. (Aki nem ment át, annak rögtön beírom az elégtelent, hogy ne kelljen várakoznia a hidegben.) Arra is van lehetőség, hogy ha valaki át akar csusszanni egy kettessel, az tételhúzás nélkül, viszonylag hamar megtudja: teljesültek-e a reményei. Az átcsúszás minimális követelménye, hogy az illető tisztában legyen bizonyos alapfogalmakkal. Természetesen az átcsúszós opció is csak azok számára jöhet szóba, akik a villámteszten túljutottak.

Néhány évvel ezelőtt egy hallgatóval beszélgetve szóba került, hogyan vélekednek a vizsgáztatásomról. „Nehéz jelest kapni, de elégtelent is.” – mondta a diák. Arra gondoltam akkor, hogy milyen jól látják. Ezt azért hozom fel, mert a dolog változóban van. Jelest még mindig ugyanolyan nehezen adok, mint régebben, de a legutóbbi félév vizsgajegyei már olyanok voltak, mint egy totószelvény tippjei: 1, 2 és X, ahol az X egy 3-as vagy egy 4-es osztályzatot jelentett elvétve. Azt hiszem, hogy a hozzáállásom a régi. Tény viszont, hogy a legutóbbi vizsgaidőszakban csak olyan hallgatók jöttek hozzám, akik már csúszásban voltak az ajánlott tantervhez képest, ezért nehezebben tudták megszervezni a félévüket és a vizsgaidőszakukat. Mindenesetre arra ne számítson senki, hogy egy minimális tudásszint alatt bárkit is átengedek.

A felkészüléshez

• Elvárások, tételek, tematika
  
  • A “Magkémia: Tematika & tételjegyzék” c. anyagból (Tetelek_Tematika.pdf) kiderül, hogy mit várok el a vizsgázóktól – akár eljárnak az előadásra, akár nem.
  • A 16 elemi kérdés (Villamteszt.pdf), mely a villámteszt anyaga.
  • Két korábbi hallgatóm, Nyiri Zoltán, ill. Menczinger Bálint BSc-sek közreműködésével elkészült, ill. aktualizálódott még két anyag. Ezek esetleg segíthetnek azoknak, akik az évközi lógás opcióját választják.
    • Az egyik egy fogalomjegyzék (Fogalomlista.pdf), mely körülbelüli támpontot ad ahhoz, hogy mi az a minimális fogalomkör az elméletiesebb részekből, amely még az elégségesre pályázók előtt sem maradhat teljes homályban (kiegészítve azzal a minimális plusszal, amit a közepesért is tudni kell valamennyire),
    • a másik ellenőrző kérdéseket tartalmaz az igényesebbeknek (Ellenorzo_kerdesek.pdf).
      
      
• A prezentációk pdf verziója
  A prezentációkat (aktualizálás/frissítés után) folyamatosan elérhetővé teszem valahogy. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az első előadáson megnevezett helyre töltöttem fel őket az ELTE valamelyik szerverére. A hozzáférést nem védte jelszó, de nem is volt nyilvános. Elképzelhető, hogy ebben a szemeszterben máshogy lesz, ti. az órán bemutatott animációkkal/szimulációkkal együtt lehet hozzájuk férni az alábbi pont szerint.
  A hallgatók jelentős része úgy nyilatkozott, hogy ezeket a fájlokat használta leginkább a felkészüléshez. Ezen egy kicsit csodálkozom: én inkább a Bantura tippeltem volna.


• Animációk és szimulációk a prezentációkhoz
  Az órákon most is tervezem animációk/szimulációk bemutatását. Ezek többsége megtalálható az Asimov Téka nevű gyűjteményemben. Valamennyit belinkeltem a prezentációkba, és a linkek működnek a prezentációk pdf változatában is. Ezen kívül készítettem (ill. folyamatosan készítek) egy olyan ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATot is, melynek oszlopai az egyes prezentációkat jelentik, a sorok az animációkat/szimulációkat, a cellákban található 1-es pedig az összetartozást. A táblázatban szereplő szimulációkat internetes linkkel láttam el onlájn használathoz. Egyelőre azt tervezem, hogy a prezentációk pdf változatát is belinkelem a táblázatba, mihelyt lezajlott az előadás. A táblázat segítségére lehet más egyetemeken oktató kollégágnak is abban, hogy hasonló tematikához kiszűrje az Asimovból azokat az animációkat/szimulációkat, amelyek a leghasznosabbak.
  A hallgatók egy része úgy nyilatkozott, hogy ezeket a szimulációkat nemcsak a felkészüléshez használta, hanem később is visszalátogatott az Asimovba, mert más tantárgyakhoz is hasznosnak találta némelyiket. Ezen nem csodálkozom, mert a szűrt válogatás egy része sem kifejezetten a nukleáris tudományokhoz kötődik, csak segít megérteni bizonyos dolgokat. (Pl. a Maxwell-eloszlásos fizkémről szól ugyan, de segít felfogni a „forró atom” fogalmát, valamint a „termonukleáris” folyamatokat és azt, hogy mért mehet végbe a Napban zajló „hidrogénégés”.)

• Elektronikus jegyzet kifejezetten az előadáshoz
  Nagy Sándor: Bevezetés a nukleáris tudományba (nemfizikusoknak). A Bantu_H.pdf nevet viselő fájlt az elektronikus jegyzeteimet felkínáló oldalról lehet letölteni. Aki képernyőről is hajlandó olvasni, az értékelni fogja talán, hogy a fájlban könnyen követhetők a belső hivatkozások fejezetre, egyenletre, ábrára, ill. táblázatra. A fájl sok külső hivatkozást is tartalmaz (melyek számottevő része jó helyre mutat :-). Ezeket természetesen csak internetes kapcsolattal lehet elérni. Hogy használja-e valaki ezeket, azt nem tudom. A tematika nagy része benne van a Bantuban, kivéve a detektorokról szóló részt, de az szerintem megtanulható az előadásanyagból, tehát nem szükséges elfáradnia az órára annak, aki úgysem tud figyelni rám. Arra kérem a felhasználókat, hogy ki-ki maga töltse le magának a Bantut az oldalról. A letöltőoldalon elhelyezett számláló ugyanis segítségemre van abban, hogy lássam az ott elhelyezett portékák kelendőségét.
  Sok hallgató jelezte, hogy ha valamit nem értett meg az előadások pdf-verziója alapján, akkor elsősorban a Bantuban nézett utána (általában sikerrel). Volt olyan doktorandusz is, aki a doktori szigorlata után :) mondott köszönet azért, hogy feltettem az internetre. Más egyetem hallgatójától is kaptam visszajelzést arról, hogy jól tudta használni hasonló vizsgához.


• Nukleáris Fogalomtár képekkel és animációkkal
  Ezt az internetes minilexikon – a Nukleáris Glosszárium – rengeteg animációra és szimulációra, valamint egyéb háttéranyagokra támaszkodik. A háttéranyagokban lévő Java szimulációk betöltődésére kicsit várni kell, de szerintem megéri. A Flashek gyorsabbak és kevésbé erőforrás-igényesek. Maga a Glosszárium viszont működik Java és Flash nélkül is, mert csak GIF-animációkat tartalmaz. Viszont a JavaScriptet engedélyezni kell benne, mert különben az információs ablakok nem ugranak elő.
  Néhány hallgató jelezte, hogy a Glosszáriumot hasznosnak találta a felkészüléshez. Ezen nem csodálkozom, mert a kereszthivatkozások segítségével könnyen utána lehet járni egy csomó alapvető fogalomnak. Ajánlom az átcsúszni vágyók figyelmébe is, bár óhatatlan, hogy egy kissé jobban megértenek majd belőle bizonyos dolgokat, mint amennyire okvetlenül szükség van az átcsúszáshoz. Elnézést érte, de másokra is kellett gondolnom, amikor írtam.

Érdemes-e bejárni az előadásra?

Ebben a kérdésben nem sokat tudok segíteni, mert embere válogatja. Az alábbiakban adok néhány szempontot a döntéshez.

Engem például az előadások nem tudtak lekötni hallgatókoromban: előbb-utóbb elveszítettem a fonalat, mert elkalandoztak a gondolataim. Másrészt viszont már az első vizsgaidőszakban világossá vált számomra, hogy jegyzetekből viszonylag könnyen fel tudok készülni, ezért később gyakorlatilag csak laborokra és gyakorlatokra jártam. Ez az emlék ma is él mennem, ezért egyáltalán nem sért, ha valakivel a vizsgán találkozom először, különösen, ha jól felkészült, mert egykori önmagamra ismerek benne.

A másik hallgatói emlékem az, hogy gyakorlatilag egy olyan természettudományos tárgyam sem volt, amelyben ne találtam volna valami érdekeset a vizsgára való felkészülés során. Ezért még mindig bennem van az a hit, hogy aki jól választotta meg a pályáját, amikor hozzánk jött, akkor (1) kell, hogy érdekelje egy kicsit az a tudományterület, amelyről a tárgyam szól, továbbá (2) érdeklik egy picit azok a természettudományi területek is, amelyekbe a tárgyam beágyazódik, ill. amelyekhez az kapcsolódik. Ez arra ösztökél, hogy a fő csapásról letérve kitérőket tegyek olyan területek felé, amelyeknek kevés közük van a magkémiához. Ilyenkor mindig azt hiszem, hogy ez segít a helyére kattintani egy-egy puzzle-elemet, mely más kurzusokon tanult dolgokat köt össze. Úgy vettem észre, hogy ez sokakat idegesít, de már nem tudok leszokni róla. Aki zavarosnak érzi a mondandómat, az ne járjon előadásra: használja inkább az írott anyagaimat a felkészüléshez. Ezekben jobban fegyelmezem magam, mint az előadáson (kivéve a prezentációs pdf-eket, melyek az előadások leképezései).

Előadóként két olyan évfolyamra emlékszem, amelynek tagjai többségükben eljártak az óráimra, és szemmel láthatóan azért, mert úgy gondolták, hogy érdemes volt. De nem ez volt a jellemző: az óralátogatók száma általában legalább kétszer feleződött a félév során. Mondhatnám: ehhez vagyok szokva. Viszont még ilyenkor is mindig volt egy-két ember, aki úgy érezte, hogy kapott tőlem valamit. Ezért aztán egy-két hét múltán, mikorra a látogatói létszám lecsökkent, mindig magabiztosabbá válok, mert jobban el tudom hitetni magammal, hogy a jelenlévők nem azért ülnek bent az órámon, mert nem volt elég ülőhely a büfé előtt.

Végül közreadok egy hallgatói véleményt is. A tárgy elődjét, mely „A magkémia alapjai” címen futott, 2012. tavaszán tartottam meg utoljára. A szorgalmi időszak végén az egyik diák a következő összegzését adta a féléves produkciómnak az OMVH-felmérésben:

Egy kicsit unalmasak voltak az előadások, de ha az ember erőszakkal odafigyelt, akkor nagyon jó volt.

Ezek alapján ki-ki eldöntheti az első órákon, hogy érdemes-e járnia.

Vissza Nagy Sándor honlapjára.

Összefoglaló magamnak 121206. Összesen 12 előadást tartottam (ill. e sorok írásakor még csak 11-et). Az első előadáson lehettek vagy 50-en, a másodikon talán 25-en. Utána egy darabig 7-8 érdeklődő volt, jobbára ugyanazok. Négyen végig kibírták, ill. a 10. alkalommal, amikor töksötét volt a teremben, csak hárman jöttek össze: 2 a törzstagok közül + egy valaki, akit néha láttam. A Neptun szerint 52 személy várható vizsgára. Vizsganapok: 2012.12.18., 2013.01.02., 08., 15., 22., 29.