Ha érdekli az alábbi szimuláció, akkor érdemes megnéznie a következő három oldalamat is:
A szimulációt Michael Fowler szíves engedélyével magyarítottam és tettem fel erre az oldalra (2013.05.30.) Simulation by courtesy of Michael Fowler, galileo.phys.virginia.edu/~mf1i/home.html, University of Virginia. Prof. Fowler also made possible for me the Hungarian translation of this simulation. |
Einstein híres fényórás gondolatkísérletét szemlélteti, mely megmutatja, hogy ha a fény terjedési sebessége minden inerciarendszerben azonos, akkor az egymáshoz képest mozgó inerciarendszerekből nézve a többiben mindig lassúbbnak tűnik az idő múlása: ez az idődilatáció (időtágulás/időnyúlás). A szimuláció magyarításának nyelvi-kulturális háttereA szimuláció alján a következő magyarított instrukciót olvashatjuk:
Jó tudni, hogy van egy Jack and Jill című angol gyermekvers, mely még az 1800-as évek előtt keletkezett. A bugyuta rigmus így kezdődik:
A Jack és Jill név együtt említve (Jack and Jill) már az 1500-as évektől „egy fiú és egy lány” jelentéssel bír Angliában (tehát még jobban összekapcsolódik, mint nálunk a „Jancsi és Juliska”, amit angolul „Hansel and Gretel”-ként ismernek, vagyis majdnem úgy, ahogy a német eredeti cím van). Mivel magyar fül/szem számára összekeverhető a két név, az ikerparadoxonos Flash fordításakor ezt úgy oldottam meg, hogy a lányt, aki a csillagokba megy, Csillának kereszteltem el, a fiút pedig Péternek (hogy mért, azt ott megmagyarázom azoknak, akiknek nem ugrik be az oka). Ez még az előtt volt, hogy a mozikban adták volna a Jack és Jill c. filmet, amely egy ikerpárról szól. Ez épp passzolt volna az ikerparadoxonhoz, de már nem csinálom vissza. A színkódot (a gyerekkoromban még szinte kötelező – Fiúbabáknak kék, lánybabáknak rózsaszín rugdalózó való! – konvenciót követve) azért vezettem be, hogy akik nem látták a filmet, azonnal lássák, miről van szó. |
Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Asimov Téka