Völgylakók: élet a stabilitás völgyében ✔️

A Flash változat letöltése offline használatra

Magyarázat a grafikonhoz

A függőleges tengely a mag egy nukleonra eső kötési energiáját (B/A) mutatja megaelektronvoltban (MeV). Vedd észre, hogy az ábrázolás eltér a szokványostól, ti. az energia lefelé növekszik. Ez passzol ugyanis a "völgy" metaforához. Így a spontán (vagyis maguktól) végbemenő folyamatokra azt mondhatjuk, hogy arrafelé tartanak, amerre egy hasonló profilú gödörbe helyezett golyó gurulna.

Mit akar demonstrálni az animáció, ill. ez az oldal?

Azt, hogy hogyan népesült be a stabilitási völgy alja nuklidokkal a nukleoszintézis során. Továbbá azt is, hogy a szupernóvarobbanás által túlnépesített “felső vég” völgylakói miképpen tudnak lejjebb húzódni maghasadással vagy a lejtő cikcakkos ösvényeit követve a bomlássorok mentén.

Végül érdemes rámutatni arra a tényre, hogy a földi életet és a civilizációt működtető energiaforrások között alig van olyan, amelyiket közvetve vagy közvetlenül ne valamilyen nukleáris folyamatnak köszönhetnénk .

A Flash változat letöltése offline használatra

Na, és hogy kerül oda a víz?

A turbinát meghajtó víz (mint megújuló energiaforrás) egy (meg nem újuló hidrogénüzemanyaggal működő) hatalmas fúziós reaktor – a Nap – jóvoltából kerül vissza folyamatosan a hegyekbe, ahol lendületet véve energiája egy részét villamosenergia-termelésre vagy imamalmok pörgetésére fordítja. A Nap működteti a Földön a szélerőműveket és szélmalmokat, a napkollektorokat és a napelemeket. És persze szinte az egész bioszférát is a Nap látta el mindig is energiával. A nap fúziós energiájának köszönhetjük a biodízelt, valamint a tábortüzek lángját és parazsát adó fát. Napenergia-konzervek a fosszilis energiahordozók mint a kőszén is, hiszen egykori növények maradványai ezek, melyek fotoszintézisét a Nap támogatta.

Persze nem minden energia fúziós eredetű. Jelentős szerepe van a Földön az egykori szupernóva szemetének, melyből bolygónk 4,5 milliárd éve összeállt. Még mindig van annyi primordiális radionuklid ebben a szemétben, amelyek radioaktív bomlása elég energiát termel ahhoz, hogy a Föld külső magja olvadt állapotban maradhasson, fenntartva a Föld mágneses terét, mely eltereli az életet fenyegető primér kozmikus sugárzás nagy részét (mely részben a Napból ered, részben szupernóvákból, továbbá masszív fekete lyukakba zuhanó anyagból.) Ennek a radioaktivitásnak köszönhetjük a geotermikus energiát, és a fumarolák ökoszisztémája a fennmaradást. És legalább egy lényt (Desulforudis audaxviator) szinte közvetlenül a radioaktivitás “hajt”.

Atommeghajtású lényről ugyan nem tudok, de a bomlássorok nemcsak a radioaktivitásukkal szolgálnak bennünket, ti. az ember módot talált arra, hogy a maghasadást mesterségesen váltsa ki és gyorsítsa fel láncreakció segítségével némelyik esetében. Így működnek az atomreaktorok.

Gyakorlatilag egyetlen olyan energiaforrásról tudok, amely nem áll kapcsolatban nukleáris folyamattal: az árapály jelenséget kihasználó erőművek, melyek a Föld–Hold rendszer gravitációs energiáját csapolják meg.