Völgylakók: élet a stabilitás völgyében Nagy Sándor honlapjára Nagy Sándor: Nukleáris Címszavak Glosszáriumába, melyhez ez a lap is tartozik A Tékába, mely ehhez hasonló animációkhoz/szimulációkhoz vezet Nagy Sándor webhelyén

Az alábbi Flash-animációt (melyet a képre kattintgatva lehet léptetni) az ingyenes iSpring Free szoftver segítségével készítettem PowerPointból.
Ha az animáció jobb alsó sarkában látható teljes képernyő ikonra kattintunk, akkor a prezentáció kitölti a teljes képernyőt. Az Esc billentyű visszahozza az oldalt!

Mit akar demonstrálni a Flash, ill. ez az oldal?

Azt, hogy hogyan népesült be a stabilitási völgy alja nuklidokkal a nukleoszintézis során. Továbbá azt is, hogy a szupernóvarobbanás által túlnépesített “felső vég” völgylakói miképpen tudnak lejjebb húzódni maghasadással vagy a lejtő cikcakkos ösvényeit követve a bomlássorok mentén.

Végül érdemes rámutatni arra a tényre, hogy a földi életet és a civilizációt működtető energiaforrások között alig van olyan, amelyiket közvetve vagy közvetlenül ne valamilyen nukleáris folyamatnak köszönhetnénk .

A négy fő bomlássor: cikcakkos ösvények a nagyobb stabilitást nyújtó völgyfenék irányában

Vízierőmű, a megújuló energia egyik forrása

The Flash animation below has been created by Prof. Jason H. Dicker© , Physics Help , Launceston College . It can be found in original context by clicking on this icon The animations in original context.. The present use has been kindly permitted by the copyright owner.
Az alábbi animáció jelen felhasználását készítője, Prof. Jason H. Dicker, a Launceston College munkatársa engedélyezte. Akik elég jól tudnak angolul, keressék fel az eredeti lelőhelyet Az animációk az eredeti angol szövegkörnyezetben. és olvassák el Prof. Dicker saját magyarázatát.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Na, és hogy kerül oda a víz?

A turbinát meghajtó víz (mint megújuló energiaforrás) egy (meg nem újuló hidrogénüzemanyaggal működő) hatalmas fúziós reaktor – a Nap – jóvoltából kerül vissza folyamatosan a hegyekbe, ahol lendületet véve energiája egy részét villamosenergia-termelésre vagy imamalmok pörgetésére fordítja. A Nap működteti a Földön a szélerőműveket és szélmalmokat, a napkollektorokat és a napelemeket. És persze szinte az egész bioszférát is a Nap látta el mindig is energiával. A nap fúziós energiájának köszönhetjük a biodízelt, valamint a tábortüzek lángját és parazsát adó fát. Napenergia-konzervek a fosszilis energiahordozók mint a kőszén is, hiszen egykori növények maradványai ezek, melyek fotoszintézisét a Nap támogatta.

Persze nem minden energia fúziós eredetű. Jelentős szerepe van a Földön az egykori szupernóva szemetének, melyből bolygónk 4,5 milliárd éve összeállt. Még mindig van annyi primordiális radionuklid ebben a szemétben, amelyek radioaktív bomlása elég energiát termel ahhoz, hogy a Föld külső magja olvadt állapotban maradhasson, fenntartva a Föld mágneses terét, mely eltereli az életet fenyegető sugárzások nagy részét. Ennek a radioaktivitásnak köszönhetjük a geotermikus energiát, és a fumarolák ökoszisztémája a fennmaradást. És legalább egy lényt (Desulforudis audaxviator) szinte közvetlenül a radioaktivitás “hajt”.

Atommeghajtású lényről ugyan nem tudok, de a bomlássorok nemcsak a radioaktivitásukkal szolgálnak bennünket, ti. az ember módot talált arra, hogy a maghasadást mesterségesen váltsa ki és gyorsítsa fel láncreakció segítségével némelyik esetében. Így működnek az atomreaktorok.

Gyakorlatilag egyetlen olyan energiaforrásról tudok, amely nem áll kapcsolatban nukleáris folyamattal: az árapály jelenséget kihasználó erőművek, melyek a Föld–Hold rendszer gravitációs energiáját csapolják meg.

Fő energiaforrásunk egy hatalmas fúziós reaktor: Napnak hívják

A Nap röntgenfelvétele hamis színekkel


Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka

Látogatószám 2013.02.22. óta:

WebCounter