1. Kvarkokból hadront. A felajánlott kvarkválasztékból
rákattintással kiválasztunk kettőt vagy hármat. Ha nyugtázzuk a választást,
akkor a küblibe pottyanó kvarkok helyett egy hadron bukkan elő. Feltéve,
hogy nem sértünk meg bizonyos szabályokat. Pl. a hadronok töltése csak az
e elemi töltés egésszerese lehet. Aki nem ismeri a szabályokat, olvasson
utána! |
2. Feynman-diagramok. A prezentációban
az idő balról jobbra telik. A függőleges iránynak semmi köze sincs a helyhez
és így az impulzushoz sem. A függőleges tengely tulajdonképpen csak arra
van, hogy érzékeltetni lehessen azokat az időpontokat, amikor valami történik.
A történések idejét ugyanis a részecskéket jelképező gráfélek találkozási
pontjai, azaz a gráfok csúcsai jelentik. (Csúcs: vertex, t.sz.: vertices,
de a szerző ugyanezt az elnevezést használja magukra az egyszerű gráfokra
is.)
A gráfokat lehet időben tükrözni. Ilyenkor a részecskék térfelet
cserélnek a csúcson átfektetett függőlegeshez mint felezővonalhoz
képest, ami az elemi folyamatok megfordíthatóságát fejezi ki.
Lehet a gráfokat forgatni is. Ha a forgatás a részecskét a jelenből
a múltba viszi át vagy fordítva, akkor ott antirészecskeként jelenik meg. |
3. Hadronok bomlása. Ehhez kell a legtöbb
előismeret. De a neutron bomlását kis próbálgatással elvileg mindenki képes
felgöngyölíteni, aki tudja, hogy a neutron milyen kvarkokból áll, mivé bomlik,
és a kvarkok szempontjából mit jelent a neutron β-bomlása. Aki
tudja, hogy a béta-bomlásnak köze van a gyenge (angolul: weak) kölcsönhatáshoz,
s a kölcsönhatás egyik erőközvetítőjét a kölcsönhatás kezdőbetűje azonosítja,
az még egy kicsit közelebb került a megoldáshoz. Többet nem árulok el, mert
nem akarom a játékot elrontani. |