|
change angle:
a beesési szög megváltoztatása A fénytörést magyarázó animáció (Flash: Don Ion) merőleges beesési szöggel kezdődik, melyen jól látszik, hogy a kis törésmutatójú közegben (n = 1: vákuuml) a hullámhegyek ritkásabbab vannak, mint amikor átlépnek a nagyobb törésmutatójúba (n = 1,5 – pl. benzol – a vízé csak ~1,33). Ha megfigyeljük, a hullámfrontok sűrűsödése épp a fényhullámok sebességcsökkenésével függ össze. |
Rollover kép
|
| Napneutrínók azonosítása a Földre érkező
neutrínók szögeloszlásából a Nap irányához képest. A szögeloszlára közvetve
lehet következtetni, ti. némelyik neutrínó ahhoz hasonlóan löki meg az elektront,
ahogy egy γ-foton Compton-szóródást
szenved. Csakhogy itt nem a szóródott neutrínót detektálják, hanem a meglökött
elektront a Cserenkov-sugárzása |
![]() |
A
Super-Kamiokande neutrínódetektor belseje a rengeteg PMT-vel. A fluoreszkáló
PMT-k rajzolatából számítógéppel következtetnek az elektron mozgásirányára,
ebből pedig meg lehet becsülni azt az irányt, amelyből az a neutrínó érkezett,
melytől a lökést kapta. Az eredményt a grafikon mutatja, mely szerint a
neutrínók egy jól meghatározott része (sárgított terület) a Nap felől jön,
tehát napneutrínó. |
A müon kb. 207-szer nehezebb az elektronnál. Mondjuk azt, hogy nagyobb tehetetlensége miatt jobb az iránytartása, ezért az előreirányuló Cserenkov-sugárkúp pontosabban kirajzolódik a Kamiokande Cserenkov-detektorainak sokaságán.