A mag potenciális energiája: nukleáris + elektromos

A nyitóképről

A mag – az adott esetben egy proton – potenciálja két tagból tevődik össze.
(1) A nukleáris potenciál a nukleonokban lévő kvarkok közötti fundamentális erős kölcsönhatás maradéka. Ez vonzást gyakorolhat egy nukleonra – az adott esetben a jobb oldali másik protonra. A nukleáris kölcsönhatás azonban rövid hatótávolságú: a hatótávolságot a függőleges szaggatott vonal jelképezi. (Vagyis a nyitóképen ábrázolt távolságban a magerő vonzása már nem érvényesülhet.) A szimulációban a nukleáris erőt a “kemény magvú ” Yukawa-potenciál írja le, mely rövid távon meredek taszításba megy át. Ez a maganyag “összenyomhatatlanságát” fejezi ki, mely a nukleonokban lévő kvarkokra vezethető vissza.
(2) A mag elektromos potenciálja egy pozitív nukleonra (protonra) nézve ∞ hatótávolságú taszító erőnek felel meg. (Semlegesre, mint a neutron, ez a komponens 0.)

Képes szótár, egyebek

Az egeret a képernyőfelvétel egyes részleteire húzva magyarázatok bukkannak elő.

A felvétel azután készült, hogy a femtométer (fm) osztású vonalzó nulláját a bal oldali proton közepéhez igazítottam az egérrel, majd a jobb oldali protont a nukleáris erő hatótávolságán belülre vonszoltam. A grafikonon a kék karika helyzete elárulja, hogy ezen a távolságon érvényesülni kezd a nukleáris vonzóerő, melynek nagyságát a potenciálgörbe meredeksége, irányát pedig a meredekség előjelének ellentettje szabja meg: F = -dU/dr.

Release/Stop Proton: Proton elengedése/megállítása

Strong Force Present; Time step reduced to 1/100: A nukleáris erő hatótávolságán belül az animáció sebessége 1%-ra csökkentve.