The original
applet (© W. Bauer, 1999) can be
found among the pages of LON-CAPA.
Used by permission, courtesy of Wolfgang Bauer .
Magyarítás: Nagy Sándor ( Németh László informatikus szíves közreműködésével).
Kattintsunk a hullámhossz-/frekvencia-/energiaskálára, és az egér huzigálásával álítsunk be olyan értéket, amilyent akarunk. Alternatív módszer a nyilak (→ ←) használata a billentyűzeten.
Megjegyzés: Figyeljük meg, hogy az energiaskálán az eV (elektronvolt) egység is szerepel.
A gamma-bomlás jellemzően 1-2 MeV-es fotonokat produkál, de olyan
közeli magátmenetek is vannak, melyek az UV-tartományba eső fotonokat produkálnak.
Az annihilációs sugárzást pl. a gamma-spektroszkópiában nem szokás gamma-sugaraknak
hívni. Ezek vonalszélessége a Doppler-kiszélesedés miatt lényegesen és mérhetően
nagyobb a magátmenetekből származó sugárzásénál, mert a foton-elektron pár eredő
impulzusa nem teljesen nulla (azon kívül változó értékű is) az annihiláció pillanatában.
Emiatt a két fotonra eső energia is csak nagyjából egyenlő két elektron nyugalmi
energiájával.
Eredet szerint a három sugárzás világosan elkülönül.
A folytonos eloszlású fékezési sugárzás nagyenergiájú részét (ha van ilyen), a karakterisztikus röntgensugárzással összemosva röntgensugárzásnak nevezik. A kozmikus sugárzás részét képező nagyenergiájú fotonokat eredetüktől függetlenől általában gamma-sugárzásnak nevezik.
A fékezési sugárzás folytonos spektruma hullámhosszát tekintve átfed(het)i a röntgen-UV-látható (VIS)-IR-stb. tartományt.
A lágy gamma-sugarak gyakran kisebb frekvenciájúak a kemény röntgensugaraknál, sőt az UV-ig is lemehetnek (nukleáris fény).
Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka