Rugalmas szóródás irányfüggése 
The original of the flash animation below has been created by David
M. Harrison.
Translated and used by permission, courtesy of Prof. Harrison, copyright owner.
Ez az animáció – minden egyszerűsége ellenére – nagyon is gondolatébresztő.
Két alapesetet mutat a rugalmas szóródás tanulmányozására. A bombázó részecskék
mindkét esetben egyenletes sűrűségggel jönnek egyazon irányból, tehát egymással
párhuzamosan mozognak. Ezt az animáció azzal fejezi ki, hogy a golyókat kilövő
függőleges “ágyúcső” egyenletes lépésközökkel mozdul el (a szimmetriaközépponttól
kezdve) minden kilövés után. Két 2D-s céltárgyat lehet választani: egy kör
alakút és egy négyzetest. A szóródás úgy megy, ahogy a fény tükröződéséről
tanultuk: az α beesési szög egyenlő a visszaverődési szöggel (ne
feledjük: a szögeket a felületre állított merőlegeshez képest kell mérni a
becsapódási pontban). Az irányeltérülést jellemző θ szórásszöget,
amelyről az animációban szó van, így számíthatjuk ki α-ból: θ
= 180° – 2α. A kis eltérülésnek θ ≥
0° körüli, a maximálisnak (teljes visszaszóródás) θ = 180°
szórási szög felel meg.
Próbáljuk előre kitalálni a szóródás “szögeloszlását”, mondjuk a kör alakú céltárgy esetében, mely lehet egy elektron primitív modellképe a Compton-szóródásban (ahol az “ágyúgolyó” a foton) vagy egy atommagé, melyet pl. nagyenergiájú neutronokkal bombázunk. Vajon a részecskék mind ugyanarra fognak szóródni, vagy pedig az irányeloszlás folytonos lesz? Ha folytonos, akkor egyenletes is? (Vagyis minden irányba ugyanannyi golyó szóródik?) Lehet, hogy valamerre gyakrabban szóródnak a golyók/részecskék?
Aztán nyomjuk meg a Rajt gombot, és ellenőrizzük az intuíciónkat.
Vajon, ha a mag kocka alakú lenne (Mért, nem az?! :-), talán másképp szórna? Kipróbálhatjuk ezt is.
Ebből a két egyszerű animációból érzékelhetjük, mért játszanak olyan fontos szerepet a szóráskísérletek a mikrovilág megismerésében.
