✔️ ✔️The animation on this
page is from EFDA's
Animations page. Special thanks to Örs
Benedekfi and his team for their helpfulness.
Az oldalon található GIF animációt/demót egy Flash animáció alapján készítettem, melynek forrása az EFDA
animációs weboldala volt, mely már eltűnt a Netről. Külön köszönet Benedekfi
Örsnek és csapatának segítőkészségükért. A Flash swf fájlját erről az oldalról töltheted le offlájn használatra egy zippelt mappában, mely több más swf-et is tartalmaz a magfúzió témakörében.
A közönséges anyag atomokból áll. Minden atom egy pozitív atommagot tartalmaz, mely körül negatív elektronok “mozognak”, ill. vannak. Az animáció ezt a “mozgást” – (Bohr-zasztóan :) leegyszerűsítve – keringésként ábrázolja. A mag pozitív töltésű protonokból és semleges (töltés nélküli) neutronokból épül fel.
A mag sokkal kisebb az atomhoz képest, mint ahogy azt egy animációval szemléltetni lehetne. Ha egy nagy terem közepén lebegő muslincára gondolunk, akkor közelebb járunk a valóságos méretarányhoz. Vagy hogy egy aktuálisabb példával szolgáljak, miközben ezt a szöveget írom: Ha a magot egyetlen pixel ábrázolná a képernyőm közepén, akkor a képernyőmet (mely 1680×1050 pixel felbontású) egy 10×10-es képernyőmátrix közepén kellene elképzelni ahhoz, hogy az egész atom elférjen a képernyők együttesén.
Ilyen arányok mellett nem csoda, hogy az atom elektronburka olyan hatékony
“lökhárító” a magok számára. Amikor két atom normális körülmények
között egymásnak ütközik, a magjaik elképesztően messze vannak még egymástól
ahhoz, hogy a mag méretével összevethető hatótávolságú vonzó nukleáris erők
(magerők) hatni kezdjenek közöttük. Ezért egy egyszerű kémiai laboratóriumban
csak az atomok közötti kémiai reakciókra számíthatunk, s a magok közötti reakciókról
– ezek a magreakciók (mint pl. a 
fúzió is) – nyugodtan elfeledkezhetünk.
 |
Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka
Utolsó frissítés dátuma: 2022-01-23