Trícium: a hidrogén radioizotópja Nagy Sándor honlapjára Nagy Sándor: Nukleáris Címszavak Glosszáriumába, melyhez ez a lap is tartozik A Tékába, mely ehhez hasonló animációkhoz/szimulációkhoz vezet Nagy Sándor webhelyén

The animationon this page is from EFDA's Animations page. Special thanks to Örs Benedekfi and his team for their helpfulness.
Az oldalon található animáció forrása az EFDA animációs weboldala. Külön köszönet Benedekfi Örsnek és csapatának segítőkészségükért.


A trícium a majdani fúziós reaktorok egyik “fűtőanyaga”, amely (lényegében) nem fordul elő (magától) a Földön. Míg ugyanis a Ugrás egy másik fúziós lapra prócium és a deutérium stabil (az egyik 99,9885%-át, a másik 0,0115%-át teszi ki pl. a Földön előforduló hidrogénnek), a trícium radioaktív. Bomlásának felezési ideje mindössze 12,3 év. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő kell ahhoz, hogy az eredeti tríciumatomok fele más atomfajtává (3He) alakuljon át. Egy-egy tríciumatom bomlása során egy igen kis energiájú elektron is keletkezik (“lágy” béta-sugárzás).

Aki már találkozott az impulzusmegmaradás (lendületmegmaradás) fogalmával, az egy furcsaságot vehet észre az animáción. A tríciummag eredetileg nyugalomban van, de bomlása után mind az elektron, mind a leánymag (He-3) jobbra kezd el mozogni. Ezt csak úgy hozhatjuk összhangba az impulzusmegmaradás törvényével, ha feltételezzük, hogy a negatív β-bomlás közben – ahogy ezt a folyamatot hívják – keletkezik még egy “láthatatlan” részecske is, mely itt éppen bal felé mozog. Ez a láthatatlan részecske az elektron-antineutrínó, melynek létezését jó 30 évvel hamarabb megsejtették az efféle furcsaságokból, mielőtt még ténylegesen felfedezték volna.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka

Látogatószám 2013.02.21. óta:

Web Counter