✔️ ✔️The animationon this
page is from EFDA's
Animations page. Special thanks to Örs
Benedekfi and his team for their helpfulness.
Az oldalon található GIF animációt/demót egy Flash animáció alapján készítettem, melynek forrása az EFDA
animációs weboldala volt, mely már eltűnt a Netről. Külön köszönet Benedekfi
Örsnek és csapatának segítőkészségükért. A Flash swf fájlját erről az oldalról töltheted le offlájn használatra egy zippelt mappában, mely több más swf-et is tartalmaz a magfúzió témakörében.
A trícium a majdani fúziós reaktorok egyik “fűtőanyaga”, amely (lényegében)
nem fordul elő (magától) a Földön. Míg ugyanis a 
prócium és a deutérium stabil (az
egyik 99,9885%-át, a másik 0,0115%-át teszi ki pl. a Földön előforduló hidrogénnek),
a trícium radioaktív. Bomlásának felezési ideje mindössze 12,3
év. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő kell ahhoz, hogy az eredeti tríciumatomok
fele más atomfajtává (3He) alakuljon át. Egy-egy tríciumatom bomlása
során egy igen kis energiájú elektron is keletkezik (“lágy” béta-sugárzás).
Aki már találkozott az impulzusmegmaradás (lendületmegmaradás) fogalmával, az egy furcsaságot vehet észre az animáción. A tríciummag eredetileg nyugalomban van, de bomlása után mind az elektron, mind a leánymag (He-3) jobbra kezd el mozogni. Ezt csak úgy hozhatjuk összhangba az impulzusmegmaradás törvényével, ha feltételezzük, hogy a negatív β-bomlás közben – ahogy ezt a folyamatot hívják – keletkezik még egy “láthatatlan” részecske is, mely itt éppen bal felé mozog. Ez a láthatatlan részecske az elektron-antineutrínó, melynek létezését jó 30 évvel hamarabb megsejtették az efféle furcsaságokból, mielőtt még ténylegesen felfedezték volna.
 |
Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka
Utolsó frissítés dátuma: 2022-01-23