A hidrogén izotópjai: prócium, deutérium és trícium Nagy Sándor honlapjára Nagy Sándor: Nukleáris Címszavak Glosszáriumába, melyhez ez a lap is tartozik A Tékába, mely ehhez hasonló animációkhoz/szimulációkhoz vezet Nagy Sándor webhelyén

The animation on this page is from EFDA's Animations page. Special thanks to Örs Benedekfi and his team for their helpfulness.
Az oldalon található animáció forrása az EFDA animációs weboldala. Külön köszönet Benedekfi Örsnek és csapatának segítőkészségükért.


A deutérium (D) és a trícium (T) a hidrogén két nehéz izotópja. Ezek csak a magjukban lévő neutronok számában különböznek a próciumnak is nevezett közönséges “könnyű” hidrogéntől, melyet az első animáción H betű jelöl. A H tehát itt nem magát a hidrogént mint elemet szimbolizálja, hanem annak csak a legkönnyebb izotópját.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Akinek a kémiaóráról úgy rémlik, hogy a H a hidrogén elem vegyjele függetlenül attól, hogy annak melyik izotópjáról van szó, az jól emlékszik rá. Bizonyos tudományterületeken azonban (asztrofizika, fúziós kutatások, nyomjelzéstechnika stb.) a H, D és T szimbólumok, ill. a hidrogén, deutérium és trícium elnevezések a Z = 1 rendszámú elem 1H, 2H és 3H izotópját jelentik a “bennfentesek” számára. Ezt tudomásul kell vennünk, de ne feledjük, hogy ez nem felel meg a kémiai jelölésmód, ill. nevezéktan általános szabályainak.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Amint fentebb látható, a közönséges hidrogén magját egyetlen proton adja, míg a deutérium és a trícium magja a protonon kívül egy, ill. két neutront is tartalmaz. Minthogy a protonszám (Z = 1) mindhárom izotópban azonos, mindben egyetlen elektron kell ahhoz, hogy az atom maga semleges legyen. Bármilyen vonzó is az egy szem elektron mozgását egy fajta bolygómozgásként elképzelni, a kvantumelmélet “ködösebb” (vagy Részecske-hullám dualitás felhősebb :-) képe az igazi. Ez ugyanis gömbszerűnek képzelteti el velünk ezeket az atomokat, nem pedig korongoknak, ahogy a fenti animációk mutatják. Igaz, a kvantumelmélet semmit sem árul el arról, hogyan kell az elektron mozgását elképzelni. (Egy pontban lehetünk csak biztosak Z = 1 estén: az atom alapállapotában semmiképp nem tekinthető keringésnek az elektron mozgása.)

A prócium és a deutérium azon kevés stabil nuklid közé tartozik, amit pl. az asztrofizikában primordiális nuklidnak neveznek. Ezek röviddel (néhány perccel) a Big Bang után keletkeztek, és azóta is megvannak. Ezzel szemben Ugrás egy másik fúziós lapra a trícium radioaktív. A nap fúziós energiatermelésének alapja négy prócium egyesülése egy összetett folyamatban egyetlen közönséges héliumatommá plusz néhány kisebb részecskévé. (A 4He, mely a prócium után a második leggyakoribb nuklid az Univerzumban, szintén a primordiális nuklidok közé tartozik.) Az ember által Ugrás egy másik fúziós lapra fúziós energiatermelés céljára kiszemelt folyamat azonban a Ugrás egy másik fúziós lapra detutérium és trícium egyesülését jelenti.


Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka

Látogatószám 2013.02.21. óta:

free counters