A hidrogén izotópjai: prócium, deutérium és trícium Nagy Sándor honlapjára Nagy Sándor: Nukleáris Címszavak Glosszáriumába, melyhez ez a lap is tartozik A Tékába, mely ehhez hasonló animációkhoz/szimulációkhoz vezet Nagy Sándor webhelyén ✔️

The animation on this page is from EFDA's Animations page. Special thanks to Örs Benedekfi and his team for their helpfulness.
Az oldalon található GIF animációt/demót egy Flash animáció alapján készítettem, melynek forrása az EFDA animációs weboldala volt, mely már eltűnt a Netről. Külön köszönet Benedekfi Örsnek és csapatának segítőkészségükért. A Flash swf fájlját erről az oldalról töltheted le offlájn használatra egy zippelt mappában, mely több más swf-et is tartalmaz a magfúzió témakörében.


Akinek a kémiaóráról úgy rémlik, hogy a H a hidrogén elem vegyjele függetlenül attól, hogy annak melyik izotópjáról van szó, az jól emlékszik rá. Bizonyos tudományterületeken azonban (asztrofizika, fúziós kutatások, nyomjelzéstechnika stb.) a H, D és T szimbólumok, ill. a hidrogén (= prócium), deutérium és trícium elnevezések a Z = 1 rendszámú elem 1H, 2H és 3H izotópját jelentik a “bennfentesek” számára. Ezt tudomásul kell vennünk, de ne feledjük, hogy ez nem felel meg a kémiai jelölésmód, ill. nevezéktan általános szabályainak.

H, D, T

Amint fentebb látható, a közönséges hidrogén (prócium) magját egyetlen proton adja, míg a deutérium és a trícium magja a protonon kívül egy, ill. két neutront is tartalmaz. Minthogy a protonszám (Z = 1) mindhárom izotópban azonos, mindben egyetlen elektron kell ahhoz, hogy az atom maga semleges legyen. Bármilyen vonzó is az egy szem elektron mozgását egy fajta bolygómozgásként elképzelni, a kvantumelmélet “ködösebb” (vagy Részecske-hullám dualitás felhősebb :-) képe az igazi. Ez ugyanis gömbszerűnek képzelteti el velünk ezeket az atomokat, nem pedig korongoknak, ahogy a fenti animációk mutatják. Igaz, a kvantumelmélet semmit sem árul el arról, hogyan kell az elektron mozgását elképzelni. (Egy pontban lehetünk csak biztosak Z = 1 esetén: az atom alapállapotában semmiképp nem tekinthető keringésnek az elektron mozgása.)

A prócium és a deutérium azon kevés stabil nuklid közé tartozik, amit pl. az asztrofizikában primordiális nuklidnak neveznek. Ezek röviddel (néhány perccel) a Big Bang után keletkeztek, és azóta is megvannak. Ezzel szemben Ugrás egy másik fúziós lapra a trícium radioaktív. A nap fúziós energiatermelésének alapja négy prócium egyesülése egy összetett folyamatban egyetlen közönséges héliumatommá plusz néhány kisebb részecskévé. (A 4He, mely a prócium után a második leggyakoribb nuklid az Univerzumban, szintén a primordiális nuklidok közé tartozik.) Az ember által Ugrás egy másik fúziós lapra fúziós energiatermelés céljára kiszemelt folyamat azonban a Ugrás egy másik fúziós lapra detutérium és trícium egyesülését jelenti.


Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka

Utolsó frissítés dátuma: 2022-01-23