Doppler-effektus Nagy Sándor honlapjára A Tékába, mely ehhez hasonló animációkhoz/szimulációkhoz vezet Nagy Sándor webhelyén

A szimuláció kinagyítása: nagyító

A szimuláció Michael Fowler engedélyével került fel erre az oldalra. Ugyanő engedélyezte a magyarítást is számomra (2013.04.23.) Simulation by courtesy of Michael Fowler, galileo.phys.virginia.edu/~mf1i/home.html, University of Virginia. Prof. Fowler also made possible for me the Hungarian translation of this great simulation.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Még nem jöttem rá, mire jó a rajzolás, csak arra, hogy pontosan kell kattintani:

A hangforrás sebességét (v) a hangsebességhez (c) viszonyítva (v/c) olvashatjuk le a csúszka fölött. Az 1 tehát a hangsebességet jelenti (Mach 1). Ilyenkor egy csomó hullám torlódik össze. Ez okozza a hangrobbanást.

A mikrofon statikusan működik, vagyis csak arra jó, hogy az adott pontban érzékelje a frekvenciát. Valójában mindegy, hogy a forrás mozog-e, vagy a megfigyelő.

A szimulációról: A bordó pöttyel ábrázolt hangforrás (általában: hullámforrás) körkörös hullámokat bocsát ki. A fehér körök stilizált “hullámtarajok”.
A jobb oldali csúszka szabályozza a és gombokkal kiválasztott irányban mozgó forrás sebességét a hullámterjedéshez képest. Fényforrás esetében ezt így jelölnénk: β = u/c. A hang esetében az arányt Mach-számnak nevezik. Alapértelmezés: Ma = 1.
Ha a forrás gyorsabban mozog a hullámnál (Ma > 1), torlóhullám alakul ki. Ha 0 < Ma < 1 (pl. a rollover ábrán Ma = 0,3), akkor csupán annyi történik, hogy a hullámok nem koncentrikusak, mert közben a forrás elmozdul.
Az animáción a hang és a látvány kiegészíti egymást. Nemcsak a frekvenciaváltozás tekintetében, hanem a hangerősségében is. Pl. a távolodó hangot tovább halljuk.
Aki tud angolul, olvassa el Fowler professzor rövid írását is a témáról .


Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Asimov Téka

Látogatószám 2013.02.20. óta:

website stats