Élő közvetítés 16 rövid felezési idejű radionuklid bomlásáról Nagy Sándor honlapjára Nagy Sándor: Nukleáris Címszavak Glosszáriumába, melyhez ez a lap is tartozik A Tékába, mely ehhez hasonló animációkhoz/szimulációkhoz vezet Nagy Sándor webhelyén

Bevezetés az applethez

A Java szimuláció jogtulajdonosa Dr. Martin Goldman, a University of Colorado fizikusa. Közvetlenül e sorok alatt egy rolloveres bevezetést talál a látogató az appletről. Az applet maga egy angol párbeszédbe ágyazódik, melyet lentebb olvashatunk a magyarítással együtt. A Physics2000 appletjei néha makacskodnak; türelem kell hozzájuk, de megéri az időt. Ha egy nuklidra két sor jelenik meg a Start gomb alatt, akkor azt a nuklidot felejtsük el, mert van egy kis hiba a programban. A megjelenített atomok száma 448 (16×28). Start: bomlás indul. Reset: az atomok újjászületnek. Beryllium: Be, Carbon: C, Nitrogen: N, Oxygen: O, Fluorine: F, Neon: Ne. Ez az applet nem szereti az oldalfrissítést!
Amit most lát, az a rollover kép

Az appletről

Fedőkép Balra egy rollover fedőképe látszik

A legördülő menüben 16 rövid felezési idejű (halflife) radionuklid látható. Ezek bomlása gyakorlatilag “élő időben” követhető a szimulációban. Minthogy a bomlás sebességi állandója (vagyis a λ bomlási állandó, mely a felezési idővel fordítva arányos) és a bomlásonként felszabaduló bomlási energia (Q-érték) nuklidonként változik, a kezdeti teljesítmények is eltérőek. Mindazonáltal ugyanazt az exponenciális törvényt követik, mint az anyanuklid atomszáma, ti. a bomlási sebesség (vagyis az A aktivitás), mely a P teljesítményt meghatározza (P = ΔEt), maga is az N atomszámmal arányos (A = λN). A grafikon piros függőlegesei felezési időnként vannak behúzva. A kék vízszitesek fele annyira vannak a 0-tól, mint a fölöttük lévő.

Rollover kép Húzzuk a kurzort a bal oldali képre, hogy a rollover előjöjjön!

Beryllium-11 decays to Boron-11 with a halflife of 13.81 seconds:
A 11Be radionuklid 13,81 s felezési idővel 11B (stabil) nukliddá bomlik

Az eredeti angol párbeszéd a beágyazott applettel és a szöveg magyarítása

 

 

Felezési idő

– Az applet minden radionuklidra megadja a „felezési időt”. Mit is jelent ez?

– A felezési idő azt az időtartamot jelenti, amely alatt a mintában lévő elbomlatlan atomok fele elbomlik. Egy adott radionuklidra a felezési idő mindig ugyanakkora; nem függ attól, hogy hány atom van, és attól sem, hogy a bomlatlan atomok mennyi időt éltek meg már előtte.

Például az applet azt mondja, hogy berillium-11 felezési ideje 13,81 másodperc. Mondjuk, hogy 16 gramm  11Be volt eredetileg. Vársz 13,81 másodpercet, és már csak 8 gramm maradt; a többi bór-11-gyé bomlott. Újabb 13,81 s, és már csak 4 g 11Be van; még 13,81 s, és csak 2 g stb... Érted!?

– Hmmm...szóval amikor sok atom van még, akkor sok a bomlás is, ha pedig az atomok száma lecsökken, akkor a bomlások száma is kicsi. A felezési idő ugyanaz, de a fél egyre kevesebb atomot jelent. 

 

– Pontosan! Most pedig lássuk az appletet, amely élő időben mutatja az atomok bomlását.

 

Válassz egy radionuklidot a menüből, és nyomd meg a „Start” gombot. A felső képen látod, ahogy az atomok színe megváltozik: ez jelzi az elbomlásukat. Az alsó kép grafikonja az atomszám változását mutatja az idő előrehaladtával.

 

Persze nem erre a képre kell kattintani, hanem az eredeti Java felületére!

 

– Figyeld meg, milyen vehemens a bomlás eleinte, és hogyan tűnik lassabbnak, ahogy az idő halad. Ezt észreveheted a felső képen is a színek változásáből, és az alsó grafikonból is.

Azt is figyeld meg, a hogy a felső kép randomszerű mintázatot mutat. Ha újra lefuttatod az appletet, akkor a mintázat is más lesz, míg a grafikon nagyon hasonló képet mutat. Ez pontosan megfelel annak, hogy lehetetlen biztosan megmondani előre, hogy mely atomok fognak elbomlani legközelebb, míg azt, hogy hány atom bomlik el egy adott idő alatt, az viszonylag pontosan kiszámítható a felezési időből. 

 

Glóriás magok

A 11Be nuklid magja a glóriás magok (halo nuclei) egyike, melyeket az jellemez, hogy túl sok bennük a neutron. Ezekben a “fölösleges” neutronok sokkal lazábban kötődnek a mag belső, kompakt (folyadékcsepphez hasonlóan tömör, csak sokkalta nagyobb sűrűségű) részéhez, és mintegy gázfelhőként vagy glóriaként duzzasztják fel a magtérfogatot. Az ilyen magokra “nem működik” a magrádiusz-formula. A 11Be esetében a glória egyetlen neutronból áll , míg az irodalomban gyakran idézett 11Li esetében kettőből, ami a lítium amúgy aprócska magját akkorára “hízlalja”, mint amekkora egy 208Pb-é .


Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka