Az alábbi ábrák segítenek megérteni a Flash prezentáció egy apró utalását arra a tényre, hogy a 40K elektronbefogással (EC) és negatív béta-bomlással (β-) egyaránt képes bomlani. Ez a tény azért figyelemreméltó, mert az EC-t – a pozitív béta-bomláshoz (β+) hasonlóan – azzal szokás magyarázni, hogy a magban viszonylag túl sok a proton, a β--bomlást pedig azzal, hogy túl kevés. Igaz, hogy ez a leegyszerűsítés páratlan tömegszám esetén jól működik (mert az izobár nuklidok egyetlen tömegparabolán sorakoznak), páros tömegszám (pl. A = 40) esetében azonban két tömegparabola van, melyeken váltakozva helyezkednek el a stabilabb (páros-Z, páros-N) és a kevésbé stabil kombinációk (páratlan-Z, páratlan-N). Így a stabilitási völgy legmélyén (tehát a parabolák csúcsához közel) kb. 40 olyan páratlan-páratlan nuklid van – ilyent mutat a bal oldali ábra is – , hogy a mag mindkét irányban bomolva nagyobb stabilitást érhet el. A jobb oldalon látható bomlásséma a 40K elágazó bomlásának elágazási arányait is feltünteti %-ban. Az EC-ből két ág is van. A gyakoribb ág egy gerjesztett magba visz, ezért ezt γ-emisszió követi. Még a pozitronbomlásnak is jut egy pici szerep. Itt a β+-részecske (azaz a pozitron: e+) és a neutrínó (ν) nem tudja kinetikus energia formájában elvinni az egész bomlási energiát, mert abból egy (két elektrontömegnyi) energiaadag egy pozitron-elektron pár létrehozására kötődik le. Az energiaszinteknél szereplő szimbólumok jelentése: magspinparitás. |
![]() |
![]() |
Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka