béta-késleltetett neutronbomlást (neutronemissziót) és a
béta-késleltetett protonbomlást. 
|| To the English version of this page 
Az animáció a béta-késleltetett részecskeemisszió egyik esetére ad példát, mely itt a következő két részfolyamatból áll: β+-bomlás: 3217Cl15 → 3216S16 + e+ + ν, majd a(z alapállapotában stabil, és a természetes kén 95%-át kitevő) 32S kénizotóp alfa-emisszió (α-bomlás) révén stabil (92% természetes izotópgyakoriságú) 28Si maggá alakul: 3216S16 → 2814Si14 + 42He2. |
||||
32Cl körüli részleteA rollover képen 
bejelöltem a 32Cl-ből kiinduló bomlásokat a kinagyított nuklidtérképrészleten.
A fő ágnak a β+-bomlás
után vége szakad, de egy vékony ág (10 000 bomlás közül
5) esetében a leánymag úgy szabadul meg a gerjesztési energiájától, hogy
γ-emisszió helyett α-emisszió
következik be. A folyamatot ritkasága folytán érdektelennek lehetne mondani,
ha nem tudnánk, hogy az α-bomlást
szenvedő 32S kénizotóp magja alapállapotban
teljesen stabil. Sőt, a lentebbi ábra szerint  a bomló klórizotóp egy nukleonra eső kötési energiája (B/A) nagyobb,
mint a belőle keletkező szilíciumizotópé, ezért ez a bomlás önmagától sohasem menne
végbe. Az α-bomlás (spontán folyamat) egyébként is a nagy tömegszámú,
relatíve neutronszegény nuklidok jellemzője. |
 |
Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Nukleáris Glosszárium, Asimov Téka
