Barometrikus légkör-szimuláció

A nyitókép lényegében az, amit a fedőképen látunk kivéve azt, hogy a képet körülvágtam. Az egeret a képernyőfelvételre húzva olyan kép bukkan elő, amelyen a szövegeket magyarra cseréltem emlékeztetőképpen.

A kék hisztogram a barometrikus formulát szemlélteti. Erről és a légkör vertikális szerkezetéről egy jó összefoglaló található a neten :

ρ_h = ρ₀ e^-Ch

ahol ρ gáz sűrűsége, h a magasság, és C arányos az mg/T hányadossal (m az atom/molekula tömege, g a gravitációs gyorsulás, T pedig a termodinamikai hőmérséklet). Mivel csak az mg szorzat számít (nem pedig m és g külön), a szimulációt úgy kell tekinteni, hogy a “gravitáció” ezt a szorzatot jelenti. Ha tehát a gravitáció csökken, akkor az egy adott égitest esetében (ahol g állandó) azt jelenti, hogy könnyebb gázokat tekintünk (pl. hidrogént és héliumot). Ebben az értelmezésben azt demonstrálhatjuk a szimulációval, hogy az ilyen gázok könnyebben szert tesznek a “szökési” sebességre, ami lehetővé teszi számukra, hogy az égitesttől végképp megszabaduljanak, pláne, ha magas a hőmérséklet. Ezzel összhangban van a linkelt helyen szereplő ábra is , mely jól mutatja, hogy minél könnyebb egy gáz, annál nagyobb részét teszi ki az atmoszférának, miközben felfelé megyünk. (Összességében persze nem ezek a gázok dominálnak, hiszen az atmoszféra rohamosan ritkul fölfelé.)