Buzási Anna: magamról

Végzésünk óta két munkahelyem volt (1972-1975: ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken doktori ösztöndíjas gyakornok, tanársegéd, 1975-2oo4: AGMI Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Rt.-ben kutatóvegyész, részlegvezető, laboratóriumvezető (Analitikai és Környezetvédelmi Vizsgálati Laboratóriumot 13 évig vezettem). Nagy és fáradságos munka volt amíg az utolsó években, a cégen belül, mint önálló profittermelő centrumnak 1oo MFt-os bevételt kellett biztosítanom (munkát szerezni) a 13 beosztott dolgozó megélhetése érdekében egy olyan országban, ahol a változások felszámolták a kohászatot, jelentősen csökkentették a gépipar termelését, amelyhez szorosan kapcsolódtunk a kiépített fémanalitikai vizsgálati profilunkkal. A „sok lábon állás” érdekében a környezetvédelemi analitikát is felvettük (levegő-tisztaságvédelmi mérések, zajterhelési vizsgálatok, vízanalitikai (ivóvíz, ipari– és kommunális szennyvíz vizsgálatok, talaj szennyezettségi vizsgálatok, veszélyes hulladék minősítését megalapozó vizsgálatok, környezetvédelmi szakértői tevékenység (állapotfelmérő és értékelő tanulmányok készítése). AGMI Rt. a valaha létezett 17 ipari kutató intézet közül az egyetlen, amely még napjainkban is működik, mivel a céget megvásároltuk. A munkahely megőrzése érdekében nagy árat fizettük: technikai fejlesztésre csak akkor volt lehetőségünk, amikor pályázati pénzekhez jutottunk, szállóige lett a megfogalmazásom: „a technikai hiányosságot a zsenialitással pótoljuk”, legyen erre példa a Magyar Tudományos Akadémián bemutatott 1ox2o cm nagyságú „fémelemző laboratórium” célműszer, amit a Mars expedícióhoz fejlesztettek ki, különleges Ti ötvözetet vittem magammal, aminek az elemzésén előzetesen a laborunk közel 1 hetet dolgozott, a célkészülék 2o s alatt beazonosította az ötvözetet, kinyomtatta a kémiai összetételt.  Az átlagnál alacsonyabb fizetések, szakmaszeretetből, a szakmakultúra megőrzése érdekében lelkesen dolgoztunk, nem volt olyan szakmai feladat, amit ne oldottunk volna meg magas szakmai színvonalon a csipet csapatommal, a különleges fémek (Ti, Zr, Hf, Os, ritkaföldfémek) kereskedelmi időszakában olyan fémekre dolgoztam ki fémanalitikai módszereket, amelyeknek csak a helyét ismertem a periódusos rendszerben.  

Szakmai munkámat a következő területeken végeztem:

  • Fémek és ötvözetek, nemvezető anyagok klasszikus sugárforrást (szikra, ív) és új típusú  sugárforrást (lézer, üregkatód) alkalmazó emissziós spektrográfiás vizsgálata, 256 meghatározási módszer kidolgozása  
  • Acélok emissziós spektrometriás analízise
  • Fémek és ötvözetek röntgenfluoreszcens spektrometriás elemzése és röntgendiffrakciós  fázisanalízise
  • Környezeti állapotfelmérő és értékelő tanulmányok készítése
  • Veszélyes hulladékok minősítését megalapozó vizsgálatok

75 tudományos publikáció társszerzője illetve szerzője vagyok, eredményeimet hazai és külföldi konferenciákon ismertettem, neves folyóiratokban publikáltam.
Rövid, de annál boldogabb időszakom volt a kis kitérő: 1979-1982 aspirantúra a Veszprémi  Egyetem Radiokémiai és Fizikai Intézetében, a római Istituto Superiore di Sanita-ban prof. Dr. Sergio Caroli mellett dolgoztam, a római Magyar Akadémián laktam klasszika filológusok, zongoraművészek, művészettörténészek, régészek, teológusok társaságában, így különleges élmény volt Róma megismerése (3 hónap alatt) a felsorolt szakmák képviselőivel. Mikor szállást keresve (Rómában élő magyar apácáknál) Jessző látogatását készítettem elő, véletlenül megismerkedtem Kada Lajos bíboros úrral, pápai nunciussal (beszélgetés során kiderült, hogy pályája kezdetén az albertfalvai templomban misézett, Albertfalván lakunk 3o éve), aki szívességre kért (magyar főpapoknak levelet hoztam, amit Budapesten adtam postára, elkerülendő a levéltitok megsértését (1982), megelőlegezte a szívességemet, cserébe az autóján bevitt a Vatikánba, II. János Pál pápa hálószobáján kívül minden láttam, elvitt a pápa nyári rezidenciájába (Castel Gandolfo) is, a levelezőkapcsolat haláláig megmaradt.

Az esélytelenek lelki nyugalmával, de nagy elszánással vetettem rá magamat minden kínálkozó lehetőségre, a semmiből hogyan lehet valamit csinálni? „ Nagy Tetteim”:
- Hordozható spektrométer tulajdona nélkül (szükséges készüléket béreltem) elvállaltam, hogy a legjobb szakemberünk Tengízben 2 hónapot dolgozzon (hazajövetelekor – 4o oC volt a hőmérséklet) amerikai szakmai ellenőrzés mellett, a készülék kezelési utasítását 1 nap alatt fordítottam le, a labor jó bevételhez jutott, a szakemberünket dollárban fizették, megérte mindenkinek.  
- A szükséges készülék bérlésével oldottam meg a MOL rekonstrukciós beruházásokhoz és a Paksi Atomerőmű revíziója során adódó helyszíni vizsgálatokat.
- A feladathoz kapcsolódóan a területileg illetékes Környezetvédelmi Hatóságot és az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatot alvállalkozóként foglalkoztattam.
- 199o-es évek elején magyar jogszabályok hiányában nem voltam tisztában a környezetvédelmi állapotvizsgálatok tartalmi és formai követelményrendszerével, írtam a londoni Európai Fejlesztési Banknak, megkérve őket, hogy küldjék el a hitelfelvétel elbírálása során alkalmazott szempontrendszerüket (arra gondoltam, hogy csak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működő vállalkozásoknak adnak hitelt, akiket a bezárás veszélye nem fenyeget, így van módjuk a kamattal terhelt hitel visszafizetésére), számításom bevált, elküldték, ez jó mankó volt ahhoz, hogy kidolgozzam a hazai követelményrendszert, így a laborunk időben készen állt, hogy ilyen tevékenységet folytasson.
- A laboratórium nemcsak a Magyar Szabvány szerint szerzett akkreditációt az egyes tevékenység folytatásához, hanem 1996-ban az angol Minőségbiztosítási Intézet előírásait is teljesítettük, ez az elismerés versenyelőnyt jelentett közbeszerzési pályázatokban meghirdetett munkák elnyerésében.       

Egyéb tevékenység:
- szakmai konferenciák, szemináriumok szervezése

  • VII. Ritkafém Konferencia, Budapest (1979)
  • XXV. Magyar Színképelemző Vándorgyűlés, Sopron (1982)
  • Anyagvizsgáló Szeminárium, Budapest (1984) és (1987)
  • Felületi vizsgálatok és alkalmazásuk fémeken, ötvözeteken Szeminárium, Budapest (1988)  

- technikusi és diplomamunkák témavezetése
- vállalati szakmunkásképző tanfolyamokon a műszeres analitika előadója, a gyakorlat vezetője, a jegyzet szerzője (1985-199o) 
- országos szakképesítést adó anyagvizsgáló tanfolyamok előadója és vizsgabiztosa (1996-2ooo) 
- Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága K+F Pályázati Iroda részére végeztem a  kutatóhelyi műszerállomány fejlesztését szolgáló pályázatok szakmai bírálatát (2oo2-2oo4).
- a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagja vagyok.

 

Szakmai elismerések:

  • Kiváló Ifjú Mérnök oklevél (1976, 1977, 1978)
  • Csepel Művek Tröszti Nívódíj (1979)
  • Magyar Tudományos Akadémia Erdey László díja (1980) kép mellékelve
  • Tröszti Gyártmány- és Gyártásfejlesztési Pályázat I. díj (1982)
  • AGMI Nívódíj (1988)
  • Kiváló Egyesületi Munkáért (Magyar Kémikusok Egyesülete) oklevél (1988)

Miután jogosultságot szereztem a nyugdíjra, úgy döntöttem, ELÉG VOLT, leteszem a lantot, VAN ÉLET AZ AGMI-n TÚL IS, jó döntés volt. Az elmúlt 8 év alatt rendszeresen látogattam a TIT (Kossuth Klub) és a Budapesti Művelődési Központ szabadegyetemi előadásait (történelem, művészettörténet, zene, irodalom) témakörökben. Hangversenyre (Zeneakadémia, Művészetek Palotája, Festetics kastély), operába, színházba járok.

2o13. aug. 18-án lesz 4o éve hogy Győrfi Lászlóval házasságban élek (kép mellékelve), aki a Budapesti Műszaki Egyetemen műszeres analitikai szakmérnöki diplomát és műszaki doktor fokozatot szerzett, Budapest-Főváros Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson osztály-vezető, igazgatóhelyettes, osztályvezető beosztásban dolgozott, nyugdíjba vonult (2oo7). Kezdetben az édesanyám, majd a férjem szülei lakásában laktunk, minőségi cserével jutottunk a jelenlegi lakásunkba bérlői, majd tulajdonosi minőségben. 12-szer építkeztünk (mindig csak annyit hoztunk rendbe, amire volt pénzünk), Surányban van egy hétvégi házunk, ahol 6 hónapot töltünk. Bejártuk a világot, de nem jutottunk el Kína, Japán, Alaszka területére. Az úti célt kezdetben az épített környezet művészettörténeti emlékei miatt választottam, azért mentem Indiába, hogy a Tadzs Mahalt láthassam. (Nem lehetett mindennapi lélek az az asszony, akinek az emlékét ez a kőbe faragott könnycsepp őrzi. Nem lehetett mindennapi lélek az a férfi sem, aki a halálon túl is így szerette asszonyát. Mert a Tadzs Mahal nem dúsgazdag kegyelet hivalkodó műve, hanem a gyötrődő, lüktető szív a fundamentuma. Művészek, akik ezt a világ remekét alkották, megértették, hogy mit kíván tőlük Mantuz-i Mahal asszony mindhalálig gyászoló férje, Sah Dzsehan nagymogul, kincses India ura, egy vérző emlék gyógyíthatatlan rabszolgája). Később bölcsebb lettem és a választásban a természeti környezet lett a meghatározó: Grand Canyon, Iguaçu vízesésrendszer (lezúduló vízmennyiség: 17oo-1oooo m3/s), az argentin oldalon az út az őserdőn keresztül vezet végig a vízesések (24o) mentén, leglátványosabb és legnagyobb vízesés az ÖRDÖGTOROK (Garganta do Diabo), gyönyörű a San Martin vízesés is, az utat gyakran szakítják meg leágazások, amelyek a vízesések fölé épített kilátókhoz vezetnek. Miután a vízesések többsége argentin oldalon van, ezért a látvány a brazil oldalról a legnagyszerűbb, Argentína adja az előadást, Brazília a nézőközönséget. A Himaláját 26oo m-ig másztam meg, Ausztrália mangrove mocsarában bordás krokodilt lestem, a Nagy Korallzátonyon búvárkodtam. Új-Zélandon szívesen élnék, a két szigeten minden természeti szépség együtt van, nagy élmény volt a motorcsónak esztelen száguldása (kép mellékelve) a szűk folyómederben és a „halálugrás” 41 m magasról. Meghatározó élmény volt az afrikai vadles túrák, valamint a strucc, gnú, zebra, krokodil, kenguru steak elfogyasztása. Az utazások élményeit 42o oldalban rögzítettem, írtam magamnak 96 verset, néhány (Aida kutyánkról - 8 éves magyar vizsla) nyomtatásban is megjelent az Albertfalvi MiÚjság, Új-buda, Surányi Kisbíró helyi lapokban. Csányi Vilmos akadémikus etológus véleménye szerint: „A kutya nem állat, hanem egy szőrös gyerek”, Aida az „unokánk”, eddig 8ooo km-t sétáltam vele, ő az egészségem őrzője, a hűség és a kiapadhatatlan szeretet forrása.
Budapest, 2012.1o.29.


Képek

Aida a Top Mancs iskolában 2oo5
Aida 2005

Az USA nyugati partján: San Francisco 2oo3
Jesszővel és mentőövvel 2003

Ausztrália, Tasmania, Új-Zéland 2000

Az Erdey László-díj átvétele idején 1980
1980

Esküvő: 1973
esküvő


Vissza az 1972-es ELTE-s vegyészek kezdőlapjára! A kezdőlapra!

Valid XHTML 1.0 Transitional